Meg kell találni a nőket segítő lehetőségeket
Bár némi előrelépés az utóbbi száz évben történt e téren, még mindig nagyon alacsony a nők képviselete a választott és a végrehajtó testületekben is, így korántsem beszélhetünk a férfi és női lakosok nemek szerint kiegyensúlyozott részvételéről a szlovákiai közigazgatásban sem.
Pedig a nők és a férfiak egyenlő képviselete fontos feltétele lenne a hatékony demokráciának, ráadásul a nők nagyobb arányú részvétele a döntéshozatalban közigazgatási szinten is pozitív társadalmi hatásokkal jár. Szlovákiában azonban még mindig elég erős a konzervatív országokra jellemző „férfias” vezetési stílus, a nemi sztereotípiák szerinti „munkamegosztás”. Ráadásul sok esetben a politikai pártok becsapják az ajtót a nők előtt, a jelöltlistákon jóval kevesebb a nő, a férfiak máig sokszorosan felülprezentáltak, s ha fel is kerülnek a nők a jelöltlistákra, a többségük nem a befutónak számító helyeken.
Pedig tehetség és szorgalom tekintetében szinte egyenlő az arány a férfiak és a nők között a társadalomban. Ha tehát meritokratikus parlamentünk lenne, akkor mostanra körülbelül 50-50 százalék lenne benne a férfiak és a nők aránya. Ám ez nyilvánvalóan nem így van.
Sőt, még az európai intézmények által elfogadhatónak tartott 40/60-as aránytól is messzire járunk.
A múltban kialakult szokások csak nagyon lassan változnak, az elméleti esélyegyenlőség pedig korántsem azonos a valós esélyegyenlőséggel.
A legutóbbi megyei választás Szlovákiában hozott némi felemelkedést e tekintetben a nők számára. A számok azt mutatják, hogy gyakorlatilag valamennyi magyar érdekeltségű megyében,
ha enyhén is, de emelkedett a női képviselők száma az előző választási időszakkal összehasonlítva.
Pozsony megyében például a 2017-es megyei választás után 50-ből 11 volt a női képviselők száma (ebből 2 volt a magyar), 2022-ben 53 képviselőből 15 nő került be (ebből 3 magyar anyanyelvű). Nagyszombat megyében a számok azt mutatják, hogy míg 2017-ben 40 képviselőből 3 volt a nő (1 magyar), 2022-ben ugyanennyiből már 5.
Sajnálatos módon azonban Nagyszombat megyében egyetlen magyar anyanyelvű képviselőnő sem jutott be a megyei testületbe.
Nyitra megyében 2017-ben 54 képviselőből 6 volt a nő (1 magyar), 2022-ben már majdnem még egyszer akkora volt a bejutott nők száma: 54-ből 11 (ebből 3 a magyar képviselőnő). Besztercebánya megyében is volt egy nagyon enyhe növekedés, míg 2017-ben 49 képviselőből 5 volt a nő, 2022-ben ugyanennyiből 6. Ráadásul a plusz 1 nő magyar anyanyelvű képviselőnő. Kassa megyében a legjelentősebb a nők számának emelkedése, itt a duplájára nőtt: míg 2017-ben 57 képviselőből 5 volt a nő (magyar nem volt köztük),
2022-ben ugyanennyi képviselőből 10 lett a női képviselők száma, ráadásul lett 2 magyar képviselőnő is.
Ez utóbbiak egyike Gergely Papp Adrianna, aki egyben a Szövetség párt Nőtagozatának az elnöke is. Amint azt portálunknak elmondta, pozitívan értékeli a változást, mert ez azt jelenti, ha lassan is, de javul a nők aránya a közigazgatásban, ami örvendetes. Úgy véli, hogy a megválasztott képviselőknek nőként fokozottabban foglalkozniuk kellene a nőket érintő problémákkal is a megyéikben.
„Jó magam már érdeklődtem a szociális osztályon, hogy vannak-e olyan felmérések, amelyek kifejezetten a nők szociális helyzetét, jólétét vagy egészségi állapotát mérik fel, de sajnos nincs ilyen.
– mondta a képviselő asszony hozzáfűzve, Lampl Zsuzsanna szociológussal is tárgyaltak már ez ügyben, aki segítséget ígért a felméréssel kapcsolatos paraméterek meghatározásában.
„Kellemesen meglepett viszont, hogy a megyénkben vannak olyan kifejezetten nők számára létesített menedékszállók, amelyek segítséget nyújtanak a veszélyeztetett vagy bántalmazott nőknek” – mondta. Kassa megye területén például öt ilyen magánkézben lévő intézmény van, 99 férőhellyel, amelyek a megyétől havonta támogatást kapnak. Az említett öt létesítménybe nem tartozik bele a perbenyiki református lelkész asszony által üzemeltetett létesítmény, ahol többnyire kisgyermekes anyák, de egyedülálló nők is szálláshelyre lelnek szükség estén.
– mondta hozzátéve, első körben ezért elindították Kassa megyében a folyamatot, aztán lehetőség szerint a többi magyar szempontból érdekelt megyére is kiterjesztik a nők helyzetének felmérést, illetve annak megállapítását, hogy milyen további segítségre lenne még szükség.
ám ez kicsit bonyolultabb, mivel ezt csak úgy lehet megtudni, ha kapcsolatba lépünk az üzemeltetőkkel, mert a szociális osztályok ezeket az adatokat nagyon diszkréten kezelik” – fűzte még hozzá a Szövetség Nőtagozatának elnöke.
A nők jóléte fontos fokmérője a demokratikus társadalmaknak. Tény viszont, hogy nekünk, nőknek továbbra is küzdeniük kell az egyenlő bérekért és az egyenlő bánásmódért, sok helyen pedig még az alapvető emberi jogokért is... Európában is. Van egy mutató, A Nők, Béke és Biztonság Indexe (Women, Peace and Securty Index), amely az alapján rangsorolja a világ országait, hogy milyen ott a nők jóléte. Az adatokat több tényező is befolyásolja, például a jogok, az igazságosság, a nők biztonsága vagy a társadalmi integritásuk foka.
A 153 vizsgált ország közül 2021-2022-ben Szlovákia a ranglista 39. helyen áll,
ami ugyan nem olyan rossz, de megelőznek bennünket olyan országok, mint például Észtország, Lettország, Horvátország, Szerbia és Belorusszia is. Van még tehát hova fejlődnünk, a változtatásra való hajlandóság megmutatkozhatna például abban, hogy a nők megfelelő arányban helyet kapnak a „férfiasított” parlamenti választási jelöltlisták befutó helyein is.
