Medjugorje - Ámítás vagy csoda?

                                                                                                      Medjugorje

1981. júniusáig a világ szinte semmit nem tudott Medjugorjeról. Egy apró falu volt a sok közül, vezetékes víz, áram és aszfalt nélkül. 1981 június 24-én egy csapásra megváltozott minden. 6 gyermek a falu feletti Crnica hegyen legeltette ezen a napon a birkákat, amikor állításuk szerint megjelent előttük a Szűzanya. Futótűzként terjedt a hír és gyökeret vert, a hatóságok rosszallása ellenére.

Az elmeorvosok által ismételt és hosszas vizsgálatok után egészségesnek nyilvánított "látók" - Ivánka Ivánkovity, Mirjana Dragityevity, Vicka Ivankovity, Iván Dragityevity, Iván Ivankovity és Milka Pavloviá - az első állítólagos jelenés időpontjától egybehangzóan állítják, hogy naponta megjelenik előttük a Boldogasszony.

                                                                      Medjugorje vzionáriusai

Az egyház hivatalosan nem ismeri el a jelenések eredetiségét. Mindennek ellenére Medjugorje a világ leglátogatottabb kegyhelyei közé tartozik. A Mostar közelében, Citlukhoz mindössze öt kilométerre, a keresztény és a mohamedán világ találkozási pontján fekvő horvát falucska ma már tetszetős városkává vált, ahol zarándokok többsége szállást talál magának. Környezete Fatimáéhoz és Garabandaléhoz hasonló. Megragadóan szép, hegyes, köves, homokos, de szegény vidék.

A szétszórt házakból álló település lakói szűkös életüket korábban a szőlő- és dohánytermesztésből tartották fenn. A jelenések után azonban a település hatalmas fejlődésen ment keresztül. A ma már 4000 lakosú kisvárossá fejlődött Medjugorje a vendéglátásra rendezkedett be. A statisztikai adatok szerint az utóbbi három évtized alatt 30 millió zarándok látogatott ide. A "szent kereskedelem" szele megérintette Medjugorjet, a helybeli lakosok és lelkipásztorok azonban kiemelik: falujuk megőrizte ragaszkodását az egyházhoz, a Szűzanyához és a katolikus hithez.

"Medjugorje szakadatlan felhívás; egyúttal az isteni élet és béke ígérete a hit, a megtérés és az ima segítségével. Mindez beláthatatlan következményekkel jár az Egyház és az egész világ számára" - ezekkel a szavakkal foglalta össze a medjugorjei üzenetek lényegét dr. Ljudevit Rupcic professzor 1985 őszén a jugoszláviai püspöki kar számára.

Négy medjugorjei üzenet ismert, a béke, a megtérés, az imádság és a böjt.  Az időközben lezajlott délszláv háború egészen sajátos fényben világítja meg Medjugorje békére szóló felhívását. A jugoszláviai szörnyűségek láttán sokakban felvetődik a kérdés: időben és kellő alapossággal történtek-e a jelenésekkel kapcsolatos vizsgálatok? A szkeptikusok számára meghökkentő egybeesés, a zarándokok számára intő jel, hogy az első jelenés napra pontosan 10 évvel a polgárháború kirobbanása előtt történt.

Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a Szent Szűz, aki minden jelenési helyen más néven mutatkozott be, miért éppen Medjugorjeban használta a "Béke Királynője'" nevet, s miért szólít fel 1981-től szinte naponta a békéért való imádságra? A háború és a medjugorjei titkok kapcsán Petar Ljubcic ferences atya a következő nyilatkozatot adta az Echo von Medjugorje c. lapnak. "Négyszemközt beszéltem a látnokokkal. Szerintük nincs kapcsolat a titkok és a jelenlegi események között. Azt mondanám, hogy előfutár jelekről van szó. Valószínűleg az Ég utolsó felhívása az emberekhez, hogy térjenek meg.'' (1993. 04. 8. p.)

Az egyház, amely hivatalosan nem ismeri el a jelenések eredetiségét, nem tudta és tudja megakadályozni, hogy a hívek a világ legkülönbözőbb tájairól Medjugorjeba zarándokoljanak. Nemcsak világi hívőkről van szó, hanem egyházi méltóságokról, püspökökről is, akik nyíltan vagy pedig inkognitóban zarándokolnak a Béke Királynőjéhez. Még a zarándokok számának szempontjából "legrosszabbnak" tartott hónapban, februárban is igen sokan fordulnak meg Medjugorjeban.

Nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy mi vonzza ide az embereket. Egy német fényképész Walter Furhoff 1985-ben ablakon keresztül fényképezte az egyik látnokot, amint állítása szerint a Szűzanyával beszél. A fotós később azt mondta, szerinte csalás az egész. A látnokok azonban kitartanak amellett, hogy olyan tisztán látják a Szűzanyát, miként egymást. Beszélgetnek vele, együtt imádkoznak, énekelnek, kérdéseket tesznek fel neki, s válaszokat kapnak tőle. Ugyancsak állítják, hogy meg is érinthetik, kezet foghatnak vele. A látomások során üzeneteket kapnak, amelyeket továbbítanak a hívekhez.

Természetesen felmerül a kérdés, kinek van igaza? Hinni vagy nem hinni Medjugorje látnokainak? Az egyház álláspontja világos és következetes: a katolikus hívő nem köteles hinni semmilyen más kinyilatkoztatásban, magán-kinyilatkoztatásban, csak abban, amit a Szentírás közöl és az Egyházi Tanítóhivatal hirdet. "Üdvösségünk nem annak a függvénye, hogy hiszünk-e Medjugorjéban, Lourdes-ban, Fatimában, hanem attól függ, hogy hiszünk-e Jézus Krisztusnak."