Márton-napi libator a Szentendrei Skanzenben
SZENTENDRE. Újborkóstolással egybekötött libalakoma és családi programok sokasága várja szombaton és vasárnap a vendégeket a Szentendrei Skanzenben a Szent Márton Újborfesztiválon és Libatoron - mondta el az MTI-nek pénteken a szabadtéri múzeum sajtóreferense.
Kecskés Noémi felidézte, hogy Szent Márton alakjához számos legenda, napjához pedig számos népszokás kapcsolódik. A szentendrei múzeum hétvégi rendezvénye ezekhez és az őszi mezőgazdasági munkák végét, a tél kezdetét is jelző jeles naphoz kötődnek.
November 11. a magyar paraszti hagyományokban a legeltetés határnapjaként ismert, de ilyenkor vágták le a hízott libákat is. Manapság Márton napjáról a "kötelező" libalakoma jut mindenkinek elsőként az eszébe, amelyről az első írásos feljegyzés 1171-ből származik. A hiedelem szerint "aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik". Ekkor került először újbor is az asztalra a libasült mellé, mert úgy tartották, hogy "Márton az újbor bírája".
Szombaton és vasárnap a Lajta Néptáncegyüttes jóvoltából felelevenítik a Márton-napi búcsú szokásait a skanzenben, a gasztronómiai kínálatot pedig a libás finomságok uralják, az egészben sütött liba, sült libacombok és az árpagyöngyből készült ludaskása, de a jellegzetesen őszi csemegék is terítékre kerülnek, így lesz sütőtök, almás pite, sült alma és sült krumpli is.
Az egykor tipikus őszi társas munkák közül a látogatók kipróbálhatják a kukoricamorzsolást vagy a tollfosztást, a kisebbek többek között madáretetőt, kenőtollat, gesztenyefigurát, valamint hangszert készíthetnek dióhéjból, töklevélből és nádból, míg a fiatalokat a vasárnapi lovaskocsis felvonuláshoz szükséges díszek elkészítéséhez várják. A libás társasjátékok között találni a libalabirintust és a libatiptop ügyességi játékot.
"Szombaton legénypróbákra hívjuk a fiatalembereket, akiket az eskütétel után legénnyé avatunk" - emelte ki a múzeum munkatársa. Ugyancsak szombaton mutatkozik be hagyományai életre keltésével a kisalföldi harkai közösség.
A fesztiválszínpadon a két napon egymást váltják az előadások, egyebek mellett a Dresch Quartettel, a Vándormuzsikus bábszínházzal és a mesem
November 11. a magyar paraszti hagyományokban a legeltetés határnapjaként ismert, de ilyenkor vágták le a hízott libákat is. Manapság Márton napjáról a "kötelező" libalakoma jut mindenkinek elsőként az eszébe, amelyről az első írásos feljegyzés 1171-ből származik. A hiedelem szerint "aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik". Ekkor került először újbor is az asztalra a libasült mellé, mert úgy tartották, hogy "Márton az újbor bírája".
Szombaton és vasárnap a Lajta Néptáncegyüttes jóvoltából felelevenítik a Márton-napi búcsú szokásait a skanzenben, a gasztronómiai kínálatot pedig a libás finomságok uralják, az egészben sütött liba, sült libacombok és az árpagyöngyből készült ludaskása, de a jellegzetesen őszi csemegék is terítékre kerülnek, így lesz sütőtök, almás pite, sült alma és sült krumpli is.
Az egykor tipikus őszi társas munkák közül a látogatók kipróbálhatják a kukoricamorzsolást vagy a tollfosztást, a kisebbek többek között madáretetőt, kenőtollat, gesztenyefigurát, valamint hangszert készíthetnek dióhéjból, töklevélből és nádból, míg a fiatalokat a vasárnapi lovaskocsis felvonuláshoz szükséges díszek elkészítéséhez várják. A libás társasjátékok között találni a libalabirintust és a libatiptop ügyességi játékot.
"Szombaton legénypróbákra hívjuk a fiatalembereket, akiket az eskütétel után legénnyé avatunk" - emelte ki a múzeum munkatársa. Ugyancsak szombaton mutatkozik be hagyományai életre keltésével a kisalföldi harkai közösség.
A fesztiválszínpadon a két napon egymást váltják az előadások, egyebek mellett a Dresch Quartettel, a Vándormuzsikus bábszínházzal és a mesem
Forrás
MTI
