Markó Sándorra emlékeznek Rozsnyón

Markó Sándor halálának századik évfordulóján emléktábla avatásra, emlékkiállításra és jótékonysági előadásra kerül sor Rozsnyón. Az emléktáblát a rozsnyói Rákóczi Magyar Ház falán helyezi el pénteken, miután a helyi temetőben megkoszorúzták a közjegyző sírját.

A Markó Sándor  emlékkiállítást Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke nyitja meg a történelmi Városháza 1. emeleti Galériájában. A tárlat 2012. október 30-ig lesz megtekinthető.

A történelmi Városházán este fél héttől veszi kezdetét a jótékonysági előadás, melyen fellép a Krasznahorkaváraljai Férfikórus, a Magyar Közjegyzők Színjátszó Köre pedig bemutatja Szécsi Ferenc: Utazás az özvegység felé című színművét. A szervezők az előadás teljes bevételét és az önkéntes adományokat a leégett krasznahorkai vár újjáépítésére ajánlják fel.

Markó János kereskedő, gyáros és Schäffer Leontin fiaként született Rozsnyón. Középiskolai tanulmányait a helyi evangélikus főgimnáziumban, az egyetemet Pesten végezte. Rövid ideig országgyűlési gyorsíróként dolgozott. 1872-ben ügyvédi irodát nyitott Rimaszombatban. 1875-ben nevezték ki Rozsnyóra királyi közjegyzővé és tanácsossá. Markó Sándor rozsnyói irodájában kezdte meg jogi működését Mikulik József (Rozsnyó történetírója), mint állandó helyettes jegyző.

Markó politikai karrierje 1904. december 27-én teljesedett ki, amikor városban megalakult Szabadelvű Párt élére lépett. Aktív szerepet vállalt a város társadalmi és kulturális életében. Õ volt a Franciska-szoborbizottság elnöke, 1880-tól a rozsnyói községi elemi iskola iskolaszékének elnöke. Egyházi vonalon is tevékenykedet, mint az evangélikus egyház felügyelője munkálkodott. Jogi tárgyú munkáit a Jogtudományi Közlönyben publikálta. 1900-ban Rozsnyón adta ki A kassai királyi közjegyzői kamara 25 éves története című munkáját.