Magyar kápolnát áldott meg Erdő Péter bíboros Washingtonban
A kápolna megáldását megelőző, Wuerl bíborossal együtt bemutatott misén Erdő Péter prédikációjában kifejezte reményét, hogy a kápolna kapocsként fog szolgálni egyrészt az amerikai magyar közösségek között, másrészt az anyaország és az amerikai magyarok között, harmadrészt Magyarország és az Egyesült Államok között.
"Ma Nyugat-Európa és Amerika fontosabb városaiban új típusú magyar jelenlét figyelhető meg. Dolgozni, tanulni jönnek nem kevesen. Gyakran azzal a szándékkal, hogy néhány év múlva hazatérnek Magyarországra. És sokszor nagyon vágynak a magyar szóra, a magyar közösségre. Ez a régen itt élő magyarok számára kihívást és felfrissülést jelenthet, az újonnan érkezőknek pedig vallásosságuk és közösségi életük megerősödését" - mondta Magyarország prímása.
Erdő Péter felidézte, hogy 2004-ben, amikor először tett látogatást az Egyesült Államok legnagyobb katolikus templomában, azt tapasztalta, hogy abban számos nemzeti kápolna képviseli azokat a népeket és közösségeket, amelyeknek a hite és tanúságtétele hozzájárult az amerikai katolicizmus építéséhez, de a magyarokat nem. A bíboros megköszönte Wuerl érseknek és elődjének, Theodore McCarricknek, valamint Walter Rossinak, a szentély igazgatójának hozzájárulását a kápolna kialakításához.
"Egy a hitünk nekünk, katolikusoknak az egész világon, de sokféle a nyelvünk, a hagyományunk, a közösségi életünk. Az Egyház mindenkihez úgy akar szólni, ahogyan az legközelebb áll a szívévez. Tehát nem csupán arról van szó, hogy érti-e az ember a szentmise vagy a prédikáció nyelvét, hanem arról is, hogy Isten előtt a közösségben megbecsüljük a saját értékeinket, hogy megnyíljon a szívünk mások felé is" - mondta.
Kövér László házelnök ünnepi beszédében azt mondta: "Mi - amerikaiak és európaiak, egyháziak és világiak, politikusok és választópolgárok - azért vagyunk ma együtt, mert hiszünk abban, hogy a hit és az erkölcs változatlanul az emberi jövő örök zálogai; töretlenül hiszünk abban, hogy a hit és az erkölcs a 21. században is olyan szabadságteremtő és rendteremtő erők, amelyek nélkül az euroatlanti civilizációnk nem fenntartható."
Felhívta a figyelmet arra, hogy annak a magyar Országgyűlésnek az elnökeként köszöntheti az egybegyűlteket, amelynek egyik erdélyi történelmi elődje 1568-ban a vallásháborúktól sújtott Európában elsőként mondta ki a vallásbékét, és hozott törvényt arról, hogy a hit Isten ajándéka, amelyet mindenki szabadon gyakorolhat.
Az ünnepi szertartáson, amelyen mintegy hétszáz egyesült államokbeli, illetve kanadai magyar volt jelen, Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet rámutatott, hogy a magyar kormány támogatja a magyar identitás megerősítését. Mint mondta, a szentély azt is tükrözi, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok az értékek közösségén alapulnak.
Az avatás alkalmából gratuláló és köszönő levelet intézett Szemerkényi Rékához John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke. "A Magyarországhoz fűződő viszonyunk és amerikai magyar állampolgáraink megérdemlik ezt különleges elismerést a magyar kultúra megőrzéséért itt, az Egyesült Államokban" - hangsúlyozta a házelnök. Reményét fejezte ki, hogy a kápolna összehozza az amerikai magyarokat és mindenkit szerte a világról, aki részesedni akar a magyar kultúrából.
Erdő Péter 2006-ban - az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, amikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért - fordult McCarrick akkori washingtoni érsekhez azzal a kéréssel, hogy létesítsenek egy, a Magyarok Nagyasszonyának és Szent Istvánnak szentelt kápolnát a templomban.
A Nemzeti Szentély igazgatótanácsának jóváhagyását követően, 2007 júniusában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képviselőjéül jelölte Kiss G. Barnabás ferences szerzetest, hogy koordinálja a magyar kápolna projektjét, valamint hogy előteremtse a szükséges anyagiakat.
A kápolna tervezése 2009-ben kezdődött és 2012-ig tartott, berendezésének elkészítése 2014-ben kezdődött. A kápolna kialakítása 2015 áprilisában kezdődött, és augusztusra készült el.
A kápolna központjában az oltár, valamint mozaikból kirakva a Magyarok Nagyasszonya áll, akit Szent Imre, Szent Gellért, Szent László, Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Szent Margit vesz körül. A mozaik felett a következő magyar mondat olvasható: "Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!"
Az oltár tardosi márványból készült a budapesti Szent István-bazilika oltárának mintájára. A kápolnában jobbra egy Szent István-ereklyetartó található, amely Erdő Péter bíboros és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ajándéka. Az ereklyétől balra egy márvány reliefen Szent Istvánt látható, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának.
Az északi fal reliefje Szent István megkeresztelését, valamint az 1000. év karácsonyán történt királlyá koronázását ábrázolja. A kápolna kijárata felett Magyarország angyalos címere látható. Két oldalt a Boldogasszony himnusz sorait vésték fel magyar és angol nyelven.
A Magyarok Nagyasszonya-mozaik az olaszországi Spilimbergóban készült, a reliefek szintén Itáliából származnak, carrarai márványból készültek. Magyarországi márványt és más köveket használtak a falakhoz, a padlóhoz és az oltárhoz.
A kápolna a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyar Állam és az észak-amerikai magyarság támogatásával jött létre.
Erdő Péter: a washingtoni kápolna az amerikai és az óhazabeli magyarok együttműködésének jelképe
A washingtoni Magyarok Nagyasszonya kápolna annak a jelképe, hogy az amerikai és az óhazabeli magyarok képesek az egymással való együttműködésre - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása. Emlékeztetett arra: az Egyesült Államok nemzeti szentélyében azért alakítottak ki egy sor Szűz Mária-kápolnát, hogy kifejezzék a hálát azon nemzetek iránt, amelyeknek a tagjai létrehozták az amerikai katolikus közösséget.
"Ezért van itt a lengyeleknek, a szlovákoknak, az olaszoknak és sok más népnek is kápolnája. Feltűnt, hogy a magyaroké hiányzik" - mondta az érsek a 2004-es első washingtoni látogatására utalva.
A bíboros rámutatott, hogy a magyar kápolna a magyarság és az amerikai katolikus közösség közötti kapcsolatot jelképezi, de egyben is, azt is, hogy az amerikai és az otthoni magyarok együttesen hozták ezt lére.
"Ez nem (volt mindig) magától értetődő. Hála Istennek, hogy ez ma már lehetséges. Néhány évtizeddel ezelőtt sokan éppen azért jöttek ide, mert nem akartak tudni az otthoniakról és viszont. Tehát a bizalmatlanságnak a meghaladása, az egymással való együttműködés képessége, ez kezd bennünket szalonképessé tenni más népek szemében is" - jelentette ki Erdő Péter.
"A kápolna ennek egy szép jelképe, és úgy érzem, hogy az imádság össze tudja fogni az embereket, megteremti a megértésnek a hídját nem magyarok és magyarok, az amerikai magyarok és az óhazabeliek között egyaránt" - mondta.
A kápolna praktikus szerepével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a washingtoni bazilikát évente egymillió amerikai zarándok keresi fel. "Ezek az emberek végigjárják a kápolnákat, mert mindegyik egy nevezetesség. Mindegyik annak a népnek egy különleges szentképét, szentjét ábrázolja" - mondta.
"A mi kápolnánkban (a látogató) talál két gyönyörű márvány reliefet Szent István királytól, talál egy Szent István-ereklyét, talál egy süttői vörösmárványból készült oltárt - Magyarországról hoztuk az anyagot hozzá - és talál egy gyönyörű szép mozaikképet, amelyen Szűz Mária, mint a Magyarok Nagyasszonya szerepel a Szent Koronával, körülötte pedig nagy magyar szenteknek a képei, szintén mozaikábrázolásban" - mondta.
"Az egész helyiségnek a padlója és a mennyezete is régi magyar mintákat tükröz, régi magyar technikák szerint készült. Tehát egy kicsit a magyar ízlésnek, a magyar szépérzéknek is képviselője ez a kápolna" - tette hozzá.
Elmondta, hogy Donald Wuerl washingtoni érsek a megáldás szertartása előtt elegánsnak nevezte a magyar kápolnát.
Kövér László: a washingtoni kápolna híd két nemzetrész között
A washingtoni Magyarország Nagyasszonya kápolna újabb hidat jelent a magyar nemzet két, egymástól elszakadt része között, de egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy Magyarország és az Egyesült Államok egyaránt a keresztény értékeken alapul - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Erdő Péter esztergom-budapesti és Donald Wuerl washingtoni érsek szombaton áldotta meg a magyar kápolnát az amerikai főváros Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye Bazilikában. A szertartást megelőző mise alkalmából a magyar házelnök ünnepi beszédet mondott és Szent István-zászlót ajándékozott a bazilikának.
"A kápolna mindenekelőtt a magyar nemzet két, egymástól elszakadt része között teremt egy újabb kapcsolatot, egy újabb hidat, hiszen az itteniek imádkozhatnak egy olyan kápolnában, amelyet államalapító Szent Istvánunkra, illetve a magyar szentekre emlékezteti őket, mi pedig hozzájárulhattunk ahhoz, hogy legyen egy magyar emlék az amerikai nemzeti bazilikában, sok más nemzet kápolnája mellett. Ez pedig egy lelki, szimbolikus kapocs szintén" - nyilatkozott Kövér László.
"Tehát van ennek egy nemzetpolitikai jelentősége is, ha szabad így mondanom, és talán egy kicsit ezen túlmenő jelentősége a két ország hivatalos kapcsolatában, vagy a két nemzet közötti kapcsolatban is. Hiszen kihangsúlyozza, hogy mind a magyar nemzet, mind pedig az amerikai végső soron ugyanazokon a keresztény értékeken építette fel magát az elmúlt századokban - az elmúlt ezer év folyamán Magyarországot illetően" - fogalmazott.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy érdemes néha nemcsak a különbözőségeket meg a vitákat szemügyre venni, hanem azokat a közös értékeket komolyan venni, amelyek összekötnek bennünket.
Kövér László az MTI kérdésére válaszolva kitért arra is: a Parlamenti Elnökök 4. Világkonferenciáján való részvétel mellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy New Yorkban és Clevelandben is találkozzon a helyi magyarság képviselőivel. Elmondta, hogy partnereivel, a többi ország házelnökével igyekszik hozzájárulni ahhoz "a konstruktív, barátságos légkörhöz, amelyben azután a praktikus dolgokat is sikerül megoldani", de a hivatalos tárgyalások mellett van mozgástere arra, hogy miként mindig, amikor a világban jár, megragadja a lehetőséget arra, hogy megtalálja a helyi magyarokat.
Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban vagy másfél millióan vannak azok, akik magyarnak vagy magyar származásúnak vallják magukat. "Ezeknek a tizede még beszél is magyarul, tehát talán még első generációs emigráns, vagy olyan, aki szüleitől még megtanult itt magyarul. Szóval, jó őket néha látni, jó kölcsönösen egymást egy kicsit biztatni, meg erőt adni - nekik a magyarként való megmaradáshoz itt, nekünk pedig otthon azért, hogy minél többet tudjunk azért dolgozni, hogy a magyar nemzet Magyarországon és a Kárpát-medencében is megmaradjon, és tudjunk segíteni a tengerentúli magyar közösségeknek" - mondta Kövér László.


