Magyar emlékek nyomában: Zichy Mihály – Tbiliszi

Zichy Mihály Pesten jogot hallgatott, majd Bécsben festészetet tanult, 1847-ben pedig – ajánlással – Szentpétervárra hívták: a cár egyik rokonának rajztanára lett. 

Nehéz évek után 1853-ban cári megrendelésre egy gatcsinói vadászatról rajzsorozatot készített, és ezzel elnyerte az udvari művész címet.

1874-től Párizsban élt, az ottani 1878-i világkiállításra készítette „A rombolás géniuszának diadala” című háborúellenes festményét, amelyet kicenzúráztak a kiállításról. Később visszatért Szentpétervárra, és főleg illusztrálással foglalkozott, a többi között Madách, Arany, Petőfi, továbbá Lermontov, Gogol, Puskin műveit gazdagította rajzaival. A cári udvarban – belső használatra – erotikus tárgyú rajzokat is készített. 

Zichy Mihályt „nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett, „A tigrisbőrös lovag” című verses elbeszélést. Zichy volt eddig az egyetlen külföldi festő, aki illusztrációkat készített Rusztaveli művéhez. Illusztrációi jelentős hatással voltak a grúz művészekre is.

Néhány évvel ezelőtt a grúz Nemzeti Parlamenti Könyvtár dísztermében tbiliszi nagykövetségünk Zichy Mihály-kiállítást rendezett, melyen Magyarországon őrzött 140 kép, illusztráció és rajz másolata mellett bemutattak csaknem minden, ott fellelhető eredeti Zichy-alkotást.

Kiállították azokat az eredeti fényképeket és jelmezeket is, melyeket Zichy az eposz illusztrációihoz beállított színpadi élőképekhez használt, valamint Rusztaveli művének első, eredeti, Zichy által illusztrált példányai.

A kiállítás megnyitását nem sokkal megelőzően jelképnek is tekinthető új helyre (a Rusztaveli sugárút melletti parkba) költözött Kiss Sándor magyar szobrászművész 1987-ben készített bronz Zichy-szobra is. Zichy Mihály nevét utca is őrzi Tbilisziben.

Farkas József György

(Az írás a Magyar emlékek a nagyvilágban c. sorozat része)