Magyar emlékek nyomában: Széchenyi Ödön – Párizs, Isztambul
Angliában készíttetett egy hosszú csónakot, és a Dunáig szállíttatva, hazaevezett Pestre. A vízi közlekedés lehetőségei később sem hagyták nyugodni: hajóskapitányi vizsgát tett, majd az általa építtetett „Hableány” nevű piciny gőzössel 1867 tavaszán Párizsba utazott a Duna–Majna–Rajna–Marne-, végül a Szajna útvonalon, így jutott el május 18-án a párizsi világkiállításra. Az utazással be akarta bizonyítani, hogy az ország vízi úton összeköttetést teremthet a Nyugattal (akkor még nem volt összefüggő vasútvonal, amin ugyanezt meg lehetett volna tenni).
Óriási volt az érdeklődés Széchenyi irányt, a „Hableányt” aranyéremmel díjazták, őt magát pedig a Francia Becsületrenddel tüntették ki. III. Napóleon két ízben is felkereste a Szajnán ringatózó hajót és tulajdonosát, Széchenyi Ödön grófot.
Hazai tervei és javaslatai közül eredményesen valósították meg az „emelőgépet” – a budavári gőzsiklót, amit 1870-ben adtak át. Ugyancsak Széchenyi Ödön kezdeményezte 1873–74-ben a Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat.
A gróf 1870 júniusában Konstantinápolyban járt, ahová éppen egy pusztító tűzvész után érkezett, és felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára felállítja a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat.
A szultánra az orosz nagykövet is óriási nyomást gyakorolt, természetesen ő orosz tűzoltótiszteket akart Konstantinápolyba vitetni.
Mindketten otthonról átvezényelt lánglovagokkal tartottak bemutatót, ennek hatására az uralkodó azonnal megbízta Széchenyit, hogy magyar mintára hozza létre a török tűzoltóságot.
Isztambulban a Tűzoltómúzeumot Széchenyi Ödönről nevezték el. A szervezőmunka olyannyira elhúzódott, hogy végül Konstantinápolyban maradt a gróf, és fél évszázad után ott is halt meg.
Az egymást váltó török szultánok megbecsülték, több kitüntetést, rangot kapott, állítólag ő volt az első keresztény, aki a pasa vagy basa címet úgy nyerte el, hogy nem kellett muzulmán hitre áttérnie.
Széchenyi Ödön a legmagasabb rangú tábornokok közé tartozott, temetése – a szultáni pasa és magyar gróf (saját) végrendelete szerint – katonai és tűzoltó megemlékezés melletti török–magyar szertartás volt. Isztambul európai oldalán, a Feriköy keresztény temető római katolikus szektorában nyugszik, emlékműnek is beillő sírköve szabadon látogatható.
A temetőben egyébként még számos honfitársunk alussza örök álmát, az erről készült képek megtekinthetőek itt.
Farkas József György
(Az írás a Magyar emlékek a nagyvilágban c. sorozat része)
