Magyar emlékek nyomában: Szalay József – Szczawnica

hirek.sk 2017. október 14., 14:58
Sok magyar emléket őriz a szlovák határ mellett fekvő dél-lengyelországi üdülővároska, Szczawnica. Mai gyógyhelyi pozícióját a 18. század második felében – az akkor a Habsburg-birodalomhoz tartozott – Galíciába érkező magyar Szalay családnak köszönheti. Szalay Jozefa és István felvásárolta a szczawnicai birtokot, rendbe tette a gyógyforrásokban gazdag területet, saját nevét adta forrásoknak (István, Jozefa, József), sőt, egy reprezentatív épületet is emelt, vendégszobákkal.

Szalay József. (A kép forrása: wikipedia.org)http://infovilag.hu/data/images/2016-04/szalay_2.jpg

Valójában azonban Szalayék fia, József varázsolta Szczawnicát Galícia legnépszerűbb gyógyfürdőhelyévé, édesapja 1838-ban bekövetkezett halála után.

Szalay József (1802–1876) emlékét mellszobor őrzi a helyi parkban. Õ volt az, aki megépíttette az első fürdőket, villákat és panziókat emeltetett, a felfedezett forrásokra megfelelő „köntöst” épített, bővítette a Felső Parkot. Megtervezte és berendezte a Gyógyüdülő-kápolnát, amelybe még egy saját maga által festett olajképet – Madonna a Gyermekkel – is elhelyezett. Megjelentette a Szczawnicát bemutató első útikönyvet, és kiadott egy saját rajzaival díszített kötetet is Szczawnicai album címmel.

Szalay József (lengyelül Józef Szalajszervezte meg az első dunajeci tutajos-túrákat, és kezdeményezte a Szczawnicát és a szlovákiai Vöröskolostort (Èervený Kláštor) összekötő Pienini-út megépítését is. Az ő felügyelete alatt Szczawnica ténylegesen ismert és kedvelt nyaralóhelye lett az arisztokráciának és a művészeti köröknek. Ott nyaraltak a többi között a nagy lengyel költők, írók, festők is. Szczawnica nyolcfajta gyógyvízforrásról híres. A Szalayaknak köszönhetően kezdődött meg a gyógyvíz palackozása, a fürdő- és ivókúrák rendszeresítése. A városka rövid idő alatt Lengyelország, illetve az akkori Felső-Magyarország (elsősorban a Szepesség) egyik legnépszerűbb gyógyüdülő-központjává vált.

A Szalay-család a gyógyüdülőt a krakkói Lengyel Művészeti Akadémiára hagyta, amelynek alapítója Stanis³aw Tarnowski, Esterházy János anyai nagyapja volt. Ez indokolta, hogy a városban Esterházy János emlékét is megörökítsék (a felvidéki magyar politikusról még lesz szó sorozatunkban).

Szczawnicában évente rendeznek magyar napokat. A résztvevők – a varsói magyar nagykövetség diplomatái és mások – hagyományosan megkoszorúzzák Szalay József szobrát is.

Farkas József György

(Az írás a Magyar emlékek a nagyvilágban c. sorozat része)

0 HOZZÁSZÓLÁS