Magyar emlékek nyomában – Kuruc kiáltvány, Brezán

Rákóczi ott adta ki a brezáni kiáltvány néven ismertté vált, történelmi jelentőségű dokumentumot, melyben leírta, hogy elvállalja a felkelés vezetését és megnevezte döntése okait.

Nem egészen két évtizeddel Buda visszafoglalása, a törökök kiűzése után Rákóczi immár Habsburg-ellenes célokat fogalmazott meg. Bécset az ország szabadságának elvételével vádolta, céljának pedig a régi jogok helyreállítását jelölte meg. Zászlókat is készíttetett piros selyemből és arany felirattal: „Cum Deo pro Patria et Libertate” – Istennel a hazáért és szabadságért. Ezek a zászlók szolgáltak zálogul Rákóczi és a nép szövetségéhez. A fejedelem Esze Tamásnak megesküdött, hogy a benne bízókat soha el nem hagyja.

A „Brezáni pátens” születési helye a ma Nyugat-Ukrajnában, a Tarnopoli járásban található, eléggé romos erődítmény. A magyar történelmi vonatkozásra az egyik bástya befalazott ablakában két nyelven írt, domborművel ékesített fekete márványtábla emlékeztet.

Maga a vár a 16. században épült, több lengyel arisztokrata család is birtokolta, funkcióit első tulajdonosaik, a Sieniatowskiak idején használták ki teljesen. Később a jelentősége folyamatosan csökkent, az első világháború nyomán a vár állaga tovább romlott, megóvási és felújítási munkálatokat nem végeztek rajta. 

A város neve oroszul Berezsáni (az ukránok is ezt használják), lengyelül Brzezany. Szűkebb régiójában, Galíciában számos hasonló műemlék található, amelyeket külföldről főleg lengyel turisták látogatnak előszeretettel. A független Ukrajna megszületését követő két évtizedben számos egyházi és világi épületet már példamutatóan restauráltak, de a brezáninak – jóllehet 1999-ben műemléki besorolást kapott – egyelőre változatlanul rossz az állapota.