Ma van Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe

A közösség első kápolnáját pártfogójuk, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A Kármelhegyi Boldogasszonyról – magyar népi elnevezéssel Kármélus vagy Kapullárés Boldogasszonyról – való ünnepélyes megemlékezést eleinte csak Kármel hegyén tartották meg, ám a XIV. századtól az egész rendre kiterjesztették.

A Biblia Kármel szépségét dicséri, ahol Illés próféta megvédte Izraelnek az élő Istenbe vetett hitét (1Kir 18,20–46). Az egyházatyák a bibliai Kármelt – szépsége, termékenysége, ősisége, Illés győzelme miatt – a Szűzanya jelképének látták. Forrásánál, amely Illés próféta nevét viseli, a XII. századtól kezdve néhány remete és a keresztes háborúk idején Európából érkező zarándok közös lakóhelyet készített magának, és az Istenszülő tiszteletére kápolnát épített.

A helyválasztás nem véletlen, Illés próféta ezen a helyen mutatatta be égőáldozatát, hogy bebizonyítsa a hitetleneknek: az Úr az egyetlen és igaz Isten. A tengerre nyíló völgyben, a Kármel-hegy lábánál épített templomban naponta misét mutattak be Szűz Mária tiszteletére.

A Kármel lábánál élő remeték közösséget alakítottak, és Albert jeruzsálemi pátriárka idejében regulájuk jóváhagyását kérték. Engedélyezték működésüket, Mária testvéreinek rendjeként említetve a közösséget. Megszületett a Kármel-hegyről elnevezett kármelita rend. A kármeliták a Boldogságos Szűz Mária pártfogását kérték; a Kármel-hegyen remetéskedő Illés prófétát szellemi atyjukként, Szent Simont alapítójukként tisztelik.