2013. szeptember 15., 11:56

Ma van Hétfájdalmú Szűzanya napja

POZSONY. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepét követő napon, szeptember 15-én emlékezünk meg a Fájdalmas Szűzanyáról. Szűz Mária több ország patrónusa, köztük Szlovákiáé, ahol ünepe munkaszüneti nap.

A Fájdalmas Szűzanya ünnepét először a szerviták kezdték ünnepelni szeptember 3. vasárnapján. A firenzei Mária Társulat hét nemes ifjú tagja hívta életre 1233. augusztus 15-én a rend alapjait. 1240-ben közösen elvonultak a Firenze melletti Szenárió-hegyre, és közösségben élve megalapították Mária szolgáinak rendjét, akik a fájdalmas anya tiszteletének ápolását és terjesztését tűzték ki feladatul. A szervita rendet XI. Benedek pápa hagyta jóvá 1304-ben. 1888-ban XIII. Leó pápa szentté avatta a hét alapítót.

A Szűzanya fájdalmának kultusza a szentíráson alapul. Simeon szavait Lukács idézi evangéliumában: „a te lelkedet is tőr járja át, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” (Lk 2,35).

Költészetünk legrégibb és legszebb középkori emléke, az Ómagyar Mária-siralom már a XIII. században tanúskodik népünk Mária-tiszteletéről.

Szemem könnytől árad,
És keblem bútól fárad.
Te véred hullása
Én keblem alélása.
Világ világa,
Virágnak virága!
Keservesen kínzatol,
Vas szegekkel veretel.

 Ómagyar Mária-siralom
(részlet – a mai értelmezés szerint)

A mai Szlovákia legjelentősebb Mária-kegyhelye Sasváron (Šaštín) található, ahol szeptember 15-én ezúttal is nemzeti búcsújárást tartanak. A TASR hírügynökség szerint több ezren vesznek részt a szlovák katolikus egyház által meghirdetett rendezvényen. 

Sasvár pálos temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát 1564-ben Czobor Imre neje készíttette hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelídült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva Esterházy Imre hercegprímás 1732-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. 1733-ban pálosok telepedtek ide, s egy nagyméretű templomot és kolostort építettek. Az építkezést a hely kegyuraiként az uralkodópár jelentős összegekkel és adományokkal támogatta. (Lotaringiai Ferenc 1736-ban megvásárolta Czobor Józseftől a holicsi és a sasvári uradalmat, ahol rendszeresen szervezett nagyszabású vadászatokat.) A szobrot 1762-ben vitték át a régi kápolnából az újonnan felépült templomba, ahol azt a Mária Terézia által adományozott főoltáron helyezték el. Az ünnepségen Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc is jelen voltak. Ma Sasvár a szlovákok nemzeti kegyhelyeként ismert.

Megosztás