Ma van a reformáció világnapja

A német lutheránusok 2017-re létre kívánják hozni Wittenbergben, a nevezetes vártemplom közelében Luther kertjét, amelybe 500, különböző fajtájú fát telepítenének. A német példából merítve a szlovák evangélikusok is faültetéssel készülnek a reformáció 500. évfordulójára. 2017-ig 500 facsemetét szeretnének kiültetni – tájékoztatta a szlovák sajtóirodát Milan Krivda, szlovákiai evangélikus egyház püspöke. Eddig 10 facsemete került a földbe az ország 3 városában. A faültetés tavasszal folytatódik.

Magyarországon az igehirdetésekben egy mostani égető probléma, a gazdasági és a hitelválság, illetve a reformáció, református hit kapcsolatát elemezték.„Az ember nem tudja önmagát kihúzni hajánál fogva a mocsárból. Ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges” – olvasható Literáty Zoltán igehirdetésében. Az érdligeti lelkipásztor az adós szolga Máté evangéliumában olvasható történetével nemcsak a pénzügyi adósságokkal járó adóslét elviselhetetlen voltára mutat rá, de arra is: az embernek semmi esélye sincs törleszteni Isten előtti adósságát. Azonban Isten nem jogszerűen behajtja rajtunk, hanem saját tehetősségét tekintve, szeretetétől indíttatva, elengedi a kifizethetetlen adósságot.

Az egyháznak nem a hitelek ellen kell szólnia, hanem a felelőtlenség, a mértéktelen életszemlélet helyett kell egy ma is élhető életmodellt felmutatnia – állítja Szűcs Ferenc teológus professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rendszeres teológiai tanszékének vezetője a gazdasági és hitelválság keresztyén, teológiai vonatkozásairól. Úgy véli, hogy bár a gazdasághoz és a pénzvilághoz mindig hozzá fog tapadni a „hamis” jelző, ezt mégis lehet folyamatosan „szelídíteni” és igyekezni emberarcúvá tenni. A Szentírás alapján maga a hitel nem tiltott dolog, a gazdasági haszon céljából felvett kölcsön fejében a hitelező is részesüljön egy tisztes, korlátozott mértékű kamatban, a szegény embereknek nyújtott kölcsönért azonban nem szabadna kamatot kérni.

„Látok eladósodott családokat, akiknek újra kell gondolniuk az egész életüket, azt, hogy mit rontottak el: mi az, amit akartak, és amit csak így tudtak megszerezni” – mondja Kodácsy Tamás, a Károli-egyetem egyetemi lelkésze. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, református presbiter úgy véli, most a bibliai és állami törvények szigorúan vételének ideje jött el, míg Czibere Károly, az MRE Szeretetszolgálati Irodájának vezetője szerint a jelenlegi válságból van kiút, mégpedig a kapitalizmus alapintézményeinek megerősítése. A gazdasági válság, az okok és a rá adható válaszok három református megszólalótól.

Max Weber nagy érdeme, hogy a gazdaságot nem önálló és saját törvényekkel rendelkező rendszernek tekintette, mint Marx, hanem az emberek szociális cselekvése felől közelíti meg azt, de túl nagy szerepet tulajdonít a vallásnak és elhanyagolja a kapitalizmust meghatározó ösztönös emberi önzést és kapzsiságot – állítja Dr. Joób Márk. A Svájcban élő gazdaságfilozófus, a gazdasági etika kutatója, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója szólt a szociológia egyik meghatározó, a protestantizmus és a kapitalizmus kapcsolatát feszegető művéről és arról is, hogy manapság az a legfőbb feladat, hogy a megfelelő gazdaságetikai koncepciót a gyakorlatba átültessük.

Kálvin János nem írt formai és tartalmi szempontból rendszerbe foglalt szociáletikát, de genfi működésének mindkét időszakában (1536-38 és 1541-64) jelentősen járult hozzá a városállam társadalmi és gazdasági rendjének átalakításához. 1537-ben egy, a városi tanácsnak címzett beadványában fogalmazza meg azt a „szociáletikai programnak” is tekinthető mondatot, amely az igehirdetés és a közélet, a teológia és a társadalmi kérdések, a gyülekezet rendje és a város jóléte közötti szoros és kölcsönös kapcsolatot feltételezi, a későbbiekben pedig Kálvin egész életművében kifejezésre is jut: „A magunk részéről nem úgy tekintjük tisztségünket, mint amely oly módon lenne behatárolva, hogy amikor a prédikáció véget ér, feladatunk elvégzett lenne.”

„A mai pénzügyi és gazdasági krízisek napvilágra hoztak számos mélyen gyökerező problémát. Egy stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, példának okáért, teljesen ellehetetlenül, ha meg van fosztva a bizalmon alapuló kapcsolatoktól” – olvasható a Svájci Protestáns Egyházak Szövetsége által 2010-ben megjelent tudományos munka ajánlójában.