Ma van a reformáció emléknapja
BUDAPEST. Tisztelettel és elismeréssel köszöntötte a reformáció emléknapján kiadott nyilatkozatában Magyarország protestáns közösségeit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A tárcavezető MTI-hez eljutatott nyilatkozata szerint a reformáció emléknapja nem kizárólag reformátusok vagy evangélikusok ünnepe, hiszen az egyetemes magyar történelem és kultúra elképzelhetetlen azon értékek nélkül, amelyeket a reformáció egyházai és hívei adtak népünknek.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: a nemzeti nyelv megtartása, a szabad autonóm gondolkodás, a nemzeti tudat őrzése, a Magyarország függetlenségéért folytatott küzdelem és a közélet megújítsa mind-mind közös értékeink.
A kormány nagyra értékeli és nélkülözhetetlennek tekinti az egyházi közösségek szolgálatát, nagy értéknek tartja a felekezeti békét, együttműködésüket egymással és a magyar állammal. Minden olyan ügyben továbbra is felajánlja támogatását, amely egyszerre szolgálja a magyar nemzeti közösség boldogulását és Isten dicsőségét - közölte a miniszter.
Amit a reformáció a Kárpát-medence népeinek adott, közös nemzeti kincs, felekezetre való tekintet nélkül - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Károli Gáspár-díjak ünnepélyes átadásán szerdán Budapesten. A kitüntetéseket a tárcavezető és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár adta át Herczeg Pál teológus-professzornak és Kamp Salamon zenepedagógusnak.
A reformáció napja alkalmából tartott ünnepségen a miniszter kiemelte: a hit és a kultúra összetartozik, a teológia az egyetemes tudományosság része, az egyházi zene pedig a hitet közvetíti. A reformációra emlékezve a hit bátorságát ünneplik a hívek - tette hozzá.
Megjegyezte, "olyan kultúránk van, ami elképzelhetetlen keresztény emberek színvonalas hozzájárulása nélkül", s mindent meg kell tenni azért, hogy ez minél több ember számára világos legyen.
A rendezvény végén Hoffmann Rózsa pohárköszöntőben méltatta a két kitüntetettet. Elmondta, hogy a kultúra és az iskolaügy számára is óriási változásokat hozott a reformáció, amely naggyá tette a protestáns iskolákat, rájuk "felekezethez való tartozás nélkül büszkék lehetünk".
Kósa László művelődéstörténész professzor, a Károli Gáspár-díjat odaítélő bizottság elnöke Herczeg Pál református lelkész, teológusról, a Károli Gáspár Református Egyetem
Hittudományi Karának professzor emeritusáról laudációjában elmondta: 1964-1988 között Lábatlanban szolgált lelkészként. 1982-ben teológiai doktorátust szerzett. A kitüntetett 1988-ban lett a bibliai teológiai és vallástörténeti tanszék vezetője. 1997-2004 között a révkomáromi Kálvin János Teológiai Akadémián óraadóként tanított, emellett a holland-magyar apokrif-kutató csoportnak is tagja - fűzte hozzá.
Kósa László laudációjában Kamp Salamonról közölte: Pécsett ének-zene-népművelés, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán karvezetés szakon szerzett diplomát, és tagja lett a Liszt Ferenc Kamarakórusnak.
A díjazott 1988-tól az Országos Filharmónia állami énekkarának asszisztense majd szólamvezetője, illetve 1987 óta Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya lett. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán a karvezetés, zenei elméleti és kórus tanszék vezetője. 1992-ben életre hívta a Magyar Bach Társaságot, amelynek ma is elnöke - jegyezte meg.
Október 31-én arra emlékeznek világszerte, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció elindítója 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 reformtételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: a nemzeti nyelv megtartása, a szabad autonóm gondolkodás, a nemzeti tudat őrzése, a Magyarország függetlenségéért folytatott küzdelem és a közélet megújítsa mind-mind közös értékeink.
A kormány nagyra értékeli és nélkülözhetetlennek tekinti az egyházi közösségek szolgálatát, nagy értéknek tartja a felekezeti békét, együttműködésüket egymással és a magyar állammal. Minden olyan ügyben továbbra is felajánlja támogatását, amely egyszerre szolgálja a magyar nemzeti közösség boldogulását és Isten dicsőségét - közölte a miniszter.
Amit a reformáció a Kárpát-medence népeinek adott, közös nemzeti kincs, felekezetre való tekintet nélkül - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Károli Gáspár-díjak ünnepélyes átadásán szerdán Budapesten. A kitüntetéseket a tárcavezető és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár adta át Herczeg Pál teológus-professzornak és Kamp Salamon zenepedagógusnak.
A reformáció napja alkalmából tartott ünnepségen a miniszter kiemelte: a hit és a kultúra összetartozik, a teológia az egyetemes tudományosság része, az egyházi zene pedig a hitet közvetíti. A reformációra emlékezve a hit bátorságát ünneplik a hívek - tette hozzá.
Megjegyezte, "olyan kultúránk van, ami elképzelhetetlen keresztény emberek színvonalas hozzájárulása nélkül", s mindent meg kell tenni azért, hogy ez minél több ember számára világos legyen.
A rendezvény végén Hoffmann Rózsa pohárköszöntőben méltatta a két kitüntetettet. Elmondta, hogy a kultúra és az iskolaügy számára is óriási változásokat hozott a reformáció, amely naggyá tette a protestáns iskolákat, rájuk "felekezethez való tartozás nélkül büszkék lehetünk".
Kósa László művelődéstörténész professzor, a Károli Gáspár-díjat odaítélő bizottság elnöke Herczeg Pál református lelkész, teológusról, a Károli Gáspár Református Egyetem
Hittudományi Karának professzor emeritusáról laudációjában elmondta: 1964-1988 között Lábatlanban szolgált lelkészként. 1982-ben teológiai doktorátust szerzett. A kitüntetett 1988-ban lett a bibliai teológiai és vallástörténeti tanszék vezetője. 1997-2004 között a révkomáromi Kálvin János Teológiai Akadémián óraadóként tanított, emellett a holland-magyar apokrif-kutató csoportnak is tagja - fűzte hozzá.
Kósa László laudációjában Kamp Salamonról közölte: Pécsett ének-zene-népművelés, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán karvezetés szakon szerzett diplomát, és tagja lett a Liszt Ferenc Kamarakórusnak.
A díjazott 1988-tól az Országos Filharmónia állami énekkarának asszisztense majd szólamvezetője, illetve 1987 óta Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya lett. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán a karvezetés, zenei elméleti és kórus tanszék vezetője. 1992-ben életre hívta a Magyar Bach Társaságot, amelynek ma is elnöke - jegyezte meg.
Október 31-én arra emlékeznek világszerte, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció elindítója 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 reformtételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
Forrás
MTI
