Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, "a végső megoldást" (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése "tűzben elégő áldozat", héber megfelelője a soá) mintegy kétszázezer - a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított - cigány, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékosok is áldozatul estek. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések ötmillió és hatmillió közé teszik. Körülbelül minden tizedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat volt magyarországi zsidó, számuk 500 és 600 ezer közöttire tehető.
Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben állította fel az SS, a náci párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat, ahol az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B). Az iparszerű népirtás 1943 márciusában kezdődött meg, miután a holttestek elégetésére négy krematóriumot helyeztek üzembe.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, az oda érkezők 70-75 százalékára azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a birkenaui gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük.
A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük - az auschwitzi múzeum adatai szerint - 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja: "Paradoxon, hogy a hitleri totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot".
1947-ben Lengyelország az auschwitzi koncentrációs tábor helyén múzeumot létesített az áldozatok emlékére. A tábor felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak. Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása.
