Lesz sertésfarm Ipolyszakálloson?

A főként növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég 2001-ben vásárolta meg a helyi földműves szövetkezet területét a községben. Eddig növénytermesztéssel foglalkozott, most azonban közel 10 millió eurós befektetéssel az egykori istállókat újítaná fel, ahol 5 ezer anyasertést tartana tenyésztés céljából. A cég most szembetalálta magát a falu lakóival, akik tartanak a nagy létszámú disznóállománytól, illetve a hatalmas mennyiségű trágya elhelyezésétől, de leginkább annak bűzétől.

A település vezetése kérdőíveken mérte fel a felnőtt lakosság véleményét a dán cég terveiről. „A közvélemény-kutatás a falu vezetősége számára volt fontos, hogy képben legyen, hogy tudja, a lakók mit szeretnének vagy mit nem. Nagyjából mindenki tisztában volt a közvéleménnyel, de úgy döntöttünk, hogy ez a legtisztább, hogy mindenkinek esélyt adunk véleménye kinyilvánítására. A falu vezetősége ezek után a lakosok által hozott döntés szerint fogja továbbvinni az ügyet” – magyarázta portálunknak Ozsvald Arnold, Ipolyszakállos polgármestere.

A 701 választópolgár közül 433-an nemet, 22-en pedig igent mondtak a tervekre. A dán cég tanulmánytervei alapján a település északi részén, mintegy 650 méterre a lakott területtől, 21 300 négyzetméteren 3 új istálló épülne. A beruházás 25 új munkahelyet teremtene, a kivitelezés alatt pedig további 60 ember juthatna munkához. A trágya elhelyezését a környezetvédelmi minisztérium hatályban lévő előírásai szerint végeznék.

A lakosok egy része szerint minden döntés előtt mérlegelni kell a befektetés jó és rossz hozadékait. „Mint vállalkozó és étteremvezető félelemmel tekintek a beruházás elé, mert a vendégek, akik ide jönnek, pihenni és étkezni szeretnének, és a nyári időszakban a teraszon szeretnek ülni. Az utóbbi időben ez a cég karantént is működtet itt a telepen, és a karanténba helyezett sertések bűze bizony nagyon rosszul érinti az itt étkezőket. A másik szempontból viszont bizakodással tölt el a 10 millió eurós beruházás, mert ebbe a térségbe senki nem ruházott be az elmúlt 20 évben gyakorlatilag 1-2 millió eurótól nagyobb összeget” – jegyezte meg Németh Árpád ipolyszakállosi vállalkozó.

Tény, hogy az infrastruktúra hiánya miatt nem tolakodnak a befektetők ezen a vidéken, ennek ellenére a helyiek tartanak a sertések és a szántóföldekre széthordott trágyalé bűzétől. Félnek attól, hogy emiatt eladhatatlanná válnak ingatlanjaik, elnéptelenedik az óvoda, az iskola, s a vízvezetékkel nem rendelkező faluban, ahol egyébként is rossz minőségű a fúrt kutak vize, még inkább veszélybe kerül a víz – mutatott rá Gasparik Kálmán, a beruházást ellenzők táborából létrejött előkészítő bizottság egyik tagja. A bizottság állásfoglalását több mint 400 ipolyszakállosi lakos látta el kézjegyével.

„Azt szeretnénk elérni, hogy kötelező legyen a környezetvédelmi hatástanulmány, illetve mi, a község polgárai is részesei lehessünk az értékelésnek. Ezért készítettük azt az állásfoglalást, amit a község lakosai közül több mint 400-an aláírással támogattak. Ez lesz az első lépés, aztán a hatástanulmány kiértékelése a törvények szerint fog megtörténni” – mondta Gasparik Kálmán hozzátéve: a bizottság úgy véli, a döntés részben az önkormányzat kezében van, hisz a tervek megvalósításához az ő jóváhagyása is szükséges.

Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke szerint a Szlovákiában letelepedett külföldi cégek az utóbbi években a Duna és az Ipoly mentén a termőföldeket is felvásárolják, így szerinte félő, hogy az itt élő emberek földönfutóvá válnak majd saját szülőföldjükön.

„A dán gazdaságoknak van egy másik érdekes vonzata. Mégpedig az, hogy leggyakrabban az itteni cégek tulajdonosai odahaza Dániában is mezőgazdasággal foglalkoznak, ott is megkapják a gazdálkodáshoz az európai uniós támogatást, megkapják itt, Szlovákiában is az európai uniós támogatást, mert a cégük Szlovákiában került bejegyzésre. Ilyen formában nem igazán tud az itteni gazda lépést tartani, konkurenciaképessé válni az élelmiszertermelés piacán. Főleg a nagyüzemi állattartásra, a disznó- és sertéshizlaldákra gondolok” – fejtette ki Farkas Iván.

Az ipolyszakállosi Pigagro vállalat beruházási terve jelenleg véleményezés alatt áll. Az ügy végkimenetelét most még megjósolni sem lehet, nagyon sokat nyom majd a latba a környezetvédelmi minisztérium döntése. A dán mezőgazdasági vállalat Szlovákiában 7 farmmal rendelkezik, mintegy 3500 hektáron gazdálkodik, évente 110 000 sertést tenyészt, miközben 100 embernek ad munkát.

(A témáról összeállítást láthatnak majd a Felvidéki Híradóban.)