Lépések a cigányság felzárkóztatásáért

Az egyeztetésen felszólalt Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is. Bölcskei kifejtette, erre a szerep vállalásra történelmi előzmények is kötelezik a reformátusokat: a Magyar Református Egyház az egyházak közül egész Európában elsőként tette lehetővé, hogy tehetséges cigány fiatalok elindulhassanak az értelmiségi pályán. Az első ismert cigány származású iskolamester a 17. században református kollégium diákja volt. A cigány nép kutatásában is élen jártak a reformátusok: a cigány nyelv indiai eredetét Európában elsőként egy református lelkipásztor ismerte fel a 18. században, és ugyanebben az időszakban egy református teológiaprofesszor állította össze az első jelentősebb terjedelmű cigány nyelvű szógyűjteményt.
A közelmúlt hozzájárulása: szakkollégium, tanácskozás, konzultáció

Bölcskei Gusztáv a közelmúlt és közeljövő erőfeszítései között említette a keresztyén hálózat részeként elinduló Református Cigány Szakkollégiumot. "A cigányságnak Magyarországon és Európa-szerte egyaránt olyan vezetőkre van szükségük, akik képesek a helyi viszonyokat úgy segíteni, hogy szerepet vállalnak közösségükben, a regionális és a központi kormányzásban. Ennek érdekében szükség van szemléletformálásra, de konkrét szakpolitikák kidolgozására, vagy éppen a döntési folyamatokban, vagy koordinációban való részvételükre, de mindenképpen fontos, hogy a cigányság e képviselői hitelesek és kellően felkészültek legyenek. A református egyház roma szakkollégiuma ilyen roma fiatalokat szeretne kínálni egyszerre a helyi cigány és nem cigány közösségeknek, a településeknek és az állam egészének" – mondta az egyházvezető a brüsszeli fórumon.

 A Zsinat lelkészi elnöke részletesen szólt a pénteken elfogadott uniós cigány keretstratégiáról is. "Az Európai Unió, amint az alapszerződésekben is megjelenik, a „sokféleség egysége” (unity in diversity), így minden tervezési és felzárkóztatási tevékenység és munka során tisztában kell lennünk a tagállamok, régiók és társadalmi csoportok közötti különbségekkel. Tudatosítanunk kell, hogy nincs egységes, egyforma európai cigányság. Látnunk kell, hogy más problémákkal küzdenek a kelet-közép-európai országok, ahol a hagyományosan ott élő cigány közösségek kerülnek egyre tarthatatlanabb szociális és gazdasági helyzetbe, és más kihívásokkal szembesülnek a nyugat-európai országok, ahol a gazdasági migráció eredményeként érkezett kisebbség jelenléte okoz társadalmi feszültségeket. Mindez nem csupán fogalmi tisztázást, hanem a többségi és kisebbségi társadalmak jövőképének tisztázását is igényli: az asszimiláció, az integráció és a felzárkóztatás (inklúzió) nem azonos tartalmú fogalmak, azokat nem szabad összemosni."

"Tény, hogy a cigányság helyzetét súlyosbítja a kirekesztés, a tapasztalat mégis azt mutatja: csupán az emberi jogok érvényesülése, a diszkrimináció elleni küzdelem nem segít a helyzetükön. Tény, hogy a cigányság jelentős része súlyos szegénységben él, mégis láthatjuk, hogy a segélyezés nem képes hatékonyan orvosolni a problémáikat. Tény, hogy a munkanélküliség a leginkább szegénységre és szociális kirekesztődésre hajlamosító tényező, önmagában a munkahelyteremtés azonban nem segít azokon, akiknek nincs a munkavállaláshoz megfelelő képzettségük, vagy az infrastruktúra hiánya miatt nem jutnak el a munkahelyekre. Tény, hogy megfelelő képzettség és iskolai végzettség nélkül az emberre várhatóan munkanélküliség és szegénység vár, de az iskolától önmagában nem várhatjuk, hogy a gyermek oktatásán keresztül pótolja a család hiányzó kulturális tőkéjét. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az integrált oktatás mindenáron való erőltetése néhol azt eredményezi, hogy a többségi és kisebbségi társadalom számára egyaránt romlik az oktatás színvonala. A többségi társadalom ezzel kapcsolatos félelmeit sem szabad szőnyeg alá söpörni, vagy diszkriminációnak bélyegezni. Tény, hogy törekednünk kell a kulturális sokféleség megőrzésére, a hagyományos kulturális értékek fenntartására, hiszen ez EU-s alapérték is. Azonban látnunk kell, melyek azok a kulturális minták, amelyek egyes cigány közösségek esetében a társadalmi felzárkózás akadályává válnak."

A zsinati lelkészi elnök arra is kitért, hogy a cigányság a látszat ellenére sehol sem elszigetelt közösségként, társadalmi zárványként él, hanem mindenhol a többségi társadalom részeként. A felzárkóztatási programok tervezésénél ezért figyelmet kell fordítani azokra a közösségekre is, amelyekhez közelíteni szeretnénk a cigányságot: törődni kell a kölcsönös sérelmekkel, félelmekkel. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy szemléletváltásra van szükség az EU pályázati rendszerével kapcsolatban. Hosszú távú programok támogatására is szükség van, továbbá ezeket a projekteket nem lehet csupán a pénzügyi teljesülés szempontjából megítélni: olyan monitoring-rendszer kidolgozása lenne szükséges, amely a pályázatok tartalmi eredményességét és szélesebb körű, hosszabb távú társadalmi hatását is mérni tudja.