Könyv jelent meg a szlovák-magyar történelemről

hirek.sk 2013. június 13., 20:31
BUDAPEST. A közös szlovák-magyar történelemről szóló, a közelmúltban megjelent könyveket mutattak be szakértők közreműködésével a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön.
Hiánypótló alkotásként jellemezték Molnár Imrének az idén második kiadásában megjelent Esterházy János élete és mártírhalála című monográfiáját. Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész, kisebbségkutató a kötetről elmondta, hogy a szlovákiai magyarság életének legjelentősebb fejezeteit és talán legfontosabb képviselőjét mutatja be a könyv.

Álláspontja szerint Esterházy János szlovákiai magyar politikus példa nélküli gesztusa volt, hogy nem szavazta meg a második világháborúban a szlovák parlamentben a zsidók deportálását. A hitlerizmus minden tette és gondolata szemben állt Esterházy gondolkodásával, és szerinte csak növeli Esterházy tetteinek jelentőségét az a tény, hogy nem szerette a zsidókat, ám mint kiderült, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy antiszemita lett volna.

A monográfia szerzője elmondta, a magyar szellemi életnek nagy az elmaradása a határon túli magyarok történetének feldolgozásában. Molnár Imre felszólalásában sorra cáfolta az Esterházy Jánost ért vádakat. Álláspontja szerint nem a zsidó földek és vagyon elkobzását, hanem a már elkobzott földek és egyéb javak magyarok közötti felosztását szorgalmazta. Emlékeztetett rá, hogy Esterházytól is koboztak el földet Szlovákiában.

Molnár Imre kutatásai szerint az Esterházy által kiadott lapokban sem jelentek meg antiszemita írások. Mint fogalmazott: Esterházy az egész szlovákiai magyarság nevében mondott nemet a deportálásokra, hiszen attól félt, hogy a szlovákiai magyarok lehetnek a következők. Emlékeztetett arra, hogy Esterházy nagy nyilvánosság előtt csikart ki ígéretet Horthytól a magyarországi szlovákok védelme érdekében, így nem igaz, hogy Szlovákia ellensége lett volna. A szerző felszólalását úgy zárta, hogy "képes lenne feladni mindent azért, hogy élete végéig Esterházyval foglalkozhasson".

Janek István, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos segédmunkatársa Simon Attila Küzdelem a városért című könyvét mutatta be. A kötet azt a másfél évet tekinti át, amikor 1938-39-ben Pozsony megtette az első lépéseket az addigi multietnikus és toleráns jellegének elvesztése felé.

Simon Attila, aki több mint egy évtizede kutatja a felvidéki magyarok történetét, könyvében a második világháború előtti Pozsony feszült helyzetét mutatja be. A szerző magyar és cseh levéltári anyagokat dolgozott fel, mivel a pozsonyi levéltár anyagaihoz nem férhetett hozzá.
Janek István szerint a kötet előnye, hogy szlovák és magyar szempontból is láttatja az eseményeket. Szerinte fontos lenne, hogy a közeljövőben tervezett angol nyelvű kiadás után szlovákul is megjelenhessen a könyv.

Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa A modern szlovák nacionalizmus évszázada (1780-1918) című könyvet ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, amelyet az egri Esterházy Főiskola munkatársai állítottak össze. Emellett részletesen beszélt Boros Ferenc A magyar-szlovák kérdés történeti kontextusban című könyvéről, amely a honfoglalástól kezdve gyűjtötte egybe a szlovákok és magyarok közös történetét.

A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa egyedülálló munkának nevezte a kötetet, amelyben minden lényeges információ, a fontosabb cseh és szlovák vélemények is helyet kaptak. Kifogásolta ugyanakkor, hogy bár a kötetet lektorálták, de nem szerkesztették meg, ami különösen a jegyzeteknél volt szembetűnő.
Forrás: MTI
0 HOZZÁSZÓLÁS