Konferencia és kiállítás Mindszentyről a Terror Házában
BUDAPEST. „A magyarok lelkiismerete”, vagyis Mindszenty Józsefről tartanak konferenciát, majd nyílik kiállítás a Terror Háza Múzeumban. A bíboros perújítását a rendszerváltáskor rendelték el, de a teljes rehabilitációja csak idén tavasszal került sor.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1 Az Este című műsorában elmondta: röviddel a rendszerváltás után elkezdődött a hercegprímás rehabilitálása és perének semmissé nyilvánítása, de maradtak kérdések, melyek lezárására nem került sor. Mint mondta, inkább eljárásjog áll emögött, de a politika sem hatott eléggé oda, hogy kellő figyelemmel figyeljenek oda arra, hogy a jogi folyamatok a végére érjenek.
A tény, hogy 1956. november 4-től 1971-ig Mindszenty az amerikai nagykövetségen tartózkodott, azt példázta, ahogy Magyarország újra elvesztette a szabadságát. Szerinte fogva tartása egybefolyt a helyzettel, melybe a nemzet került.
John O'Sullivan, újságíró, politikai kommentátor – aki a konferencián A fogoly hatalma címmel tart majd előadást – elmondta: Mindszenty elítélése önmagában egy üzenet volt a világ felé a sztálinizmusról, valamint arról, milyen kirakatpereket rendeztek. „Ezt az embert addig verték, míg bevallotta a bűnöket” – fogalmazott az újságíró, hozzátéve, hogy ez megmutatta a világ számára, hogy milyen is ez a rezsim. Mikor az amerikai nagykövetségen volt, akkor Magyarország függetlenségének szimbólumává nőtt – tette hozzá.
Schmidt Mária kifejtette: az új Magyarországnak, melynek építésében a visszanyert függetlensége óta mindannyian szerepet játszunk, új hősökre van szüksége. Akiket a kommunizmus alatt feltálaltak, azoknak a szavatossága a kommunizmus kimúlásával elmúlt. A szabadság, az emberi jogok, az üldözöttek melletti kiállás és a magyar nemzet szabadságvágyának és a behódolás visszautasításának képviseletében Mindszenty az életét áldozta - fejtette ki a történész, utalva a konferencia és a kiállítás címére, mely "A nemzet lelkiismerete".
Schmidt Mária szerint nem ismerjük kellőképpen Mindszentyt. Szerinte a kommunizmus időszakának utolsó pillanatáig az a Kádár János állt Magyarország élén, aki belügyminiszterként a hercegprímás elleni hadjáratot vezette és a pert megrendezte. Hogy az igazat ne tudja meg a társadalom, az Kádár személyes érdeke volt – fogalmazott. A kiállítás mellett a konferencia is nyilvános, és az interneten élőben is közvetítik.
1956-ban, amikor Mindszentyt kiszabadították házi őrizetéből, azonnal aktív politikai szerepet vállalt: Budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. Mindszenty egész életében kiállt a demokratikus értékekért, ezért minden hatalom üldözte is. Először 1919-ben a kommün idején internálták.
A '20-as években az általa kiadott újságban figyelmeztetett a kommunista és a nemzetiszocialista hatalmak veszélyeire. A világháború alatt Mindszenty a vidéki zsidóság gettóba zárása, majd deportálása idején szavakban és tettekben is kiállt az üldözöttek érdekében. A nyilasok 1944 novemberében letartóztatták és papjaival, illetve kispapjaival együtt a veszprémi vármegyei börtön pincebörtönébe zárták.
A háború után veszprémi érsekként azonnal építésbe kezdett, alig egy év alatt 34 új plébániát és 11 új falusi iskolát alapított. Magyarország főpapjává, érsekké 1945-ben nevezte ki XII. Piusz pápa. Papi tevékenysége Rákosi szemét is szúrta és egyházellenes politikájának egyik fő üldözöttje lett Esztergom hercegprímása. 1948-ban újra letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását.
A nyugati világban is nagy felháborodást kiváltó koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélték. '56-os szabadsága csak pár napig tartott. A szovjet csapatok bejövetele után az amerikai követségen kért menedéket, azt akkor még nem is sejtette, hogy 15 évig lesz otthona a követség.
Végül 1971-ben Kádárék megengedték, hogy Bécsbe távozzon. Az emigrációban élők lelki támasza lett és tekintélye 1975-ben bekövetkezett halála után is megmaradt. Temetésén, majd újratemetésén is számos gyászoló jelent meg.
1990-ben elrendelték a perújítást, rehabilitálására egészen idén tavaszig kellett várni.
A tény, hogy 1956. november 4-től 1971-ig Mindszenty az amerikai nagykövetségen tartózkodott, azt példázta, ahogy Magyarország újra elvesztette a szabadságát. Szerinte fogva tartása egybefolyt a helyzettel, melybe a nemzet került.
John O'Sullivan, újságíró, politikai kommentátor – aki a konferencián A fogoly hatalma címmel tart majd előadást – elmondta: Mindszenty elítélése önmagában egy üzenet volt a világ felé a sztálinizmusról, valamint arról, milyen kirakatpereket rendeztek. „Ezt az embert addig verték, míg bevallotta a bűnöket” – fogalmazott az újságíró, hozzátéve, hogy ez megmutatta a világ számára, hogy milyen is ez a rezsim. Mikor az amerikai nagykövetségen volt, akkor Magyarország függetlenségének szimbólumává nőtt – tette hozzá.
Schmidt Mária kifejtette: az új Magyarországnak, melynek építésében a visszanyert függetlensége óta mindannyian szerepet játszunk, új hősökre van szüksége. Akiket a kommunizmus alatt feltálaltak, azoknak a szavatossága a kommunizmus kimúlásával elmúlt. A szabadság, az emberi jogok, az üldözöttek melletti kiállás és a magyar nemzet szabadságvágyának és a behódolás visszautasításának képviseletében Mindszenty az életét áldozta - fejtette ki a történész, utalva a konferencia és a kiállítás címére, mely "A nemzet lelkiismerete".
Schmidt Mária szerint nem ismerjük kellőképpen Mindszentyt. Szerinte a kommunizmus időszakának utolsó pillanatáig az a Kádár János állt Magyarország élén, aki belügyminiszterként a hercegprímás elleni hadjáratot vezette és a pert megrendezte. Hogy az igazat ne tudja meg a társadalom, az Kádár személyes érdeke volt – fogalmazott. A kiállítás mellett a konferencia is nyilvános, és az interneten élőben is közvetítik.
1956-ban, amikor Mindszentyt kiszabadították házi őrizetéből, azonnal aktív politikai szerepet vállalt: Budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. Mindszenty egész életében kiállt a demokratikus értékekért, ezért minden hatalom üldözte is. Először 1919-ben a kommün idején internálták.
A '20-as években az általa kiadott újságban figyelmeztetett a kommunista és a nemzetiszocialista hatalmak veszélyeire. A világháború alatt Mindszenty a vidéki zsidóság gettóba zárása, majd deportálása idején szavakban és tettekben is kiállt az üldözöttek érdekében. A nyilasok 1944 novemberében letartóztatták és papjaival, illetve kispapjaival együtt a veszprémi vármegyei börtön pincebörtönébe zárták.
A háború után veszprémi érsekként azonnal építésbe kezdett, alig egy év alatt 34 új plébániát és 11 új falusi iskolát alapított. Magyarország főpapjává, érsekké 1945-ben nevezte ki XII. Piusz pápa. Papi tevékenysége Rákosi szemét is szúrta és egyházellenes politikájának egyik fő üldözöttje lett Esztergom hercegprímása. 1948-ban újra letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását.
A nyugati világban is nagy felháborodást kiváltó koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélték. '56-os szabadsága csak pár napig tartott. A szovjet csapatok bejövetele után az amerikai követségen kért menedéket, azt akkor még nem is sejtette, hogy 15 évig lesz otthona a követség.
Végül 1971-ben Kádárék megengedték, hogy Bécsbe távozzon. Az emigrációban élők lelki támasza lett és tekintélye 1975-ben bekövetkezett halála után is megmaradt. Temetésén, majd újratemetésén is számos gyászoló jelent meg.
1990-ben elrendelték a perújítást, rehabilitálására egészen idén tavaszig kellett várni.
Forrás
Hirado.hu