Konferencia az antik Róma kereszténységéről
BUDAPEST. Konstantin császárról és a kereszténységről, a késő antikvitás történelméről, vallásáról, társadalmáról rendeztek nemzetközi tudóskonferenciát csütörtök-pénteken a Római Magyar Akadémián.
A Rómában most is álló Milvius-hídnál vívott csatát Konstantin 312 őszén a kereszt jegyében nyerte meg. A kereszténységet a 313 elején kiadott milánói edictum tette a Római Birodalom vallásává.
Az ezerhétszázadik évfordulóról a Balassi Intézet Római Magyar Akadémiáján rendezett, Pogányok és keresztények a késő antik Rómában: hogyan értelmezzük a tényeket? című, angol nyelvű, nemzetközi tudományos konferencia emlékezett meg. Egész Európában ez volt az évforduló alkalmából tartott legelső tudományos találkozó. A többek között a Sághy Marianne történész, a budapesti Közép-Európai Egyetem docense által szervezett két napos konferencián magyar, olasz, amerikai, francia, német, dán, norvég,finn, szlovén kutatók vettek részt.
Az előadások a 4-5. századi Róma politikai-vallási életének aspektusait mutatták be a korabeli művészetben, oktatásban, a pogány-keresztény házasságokban és a vegyes temetkezésekben. Arra igyekeztünk választ adni, hogy "mi történt, amikor a kereszténység először elfogadott, majd kedvezményezett, végül államvallás lett" - nyilatkozta Sághy Marianne a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásának. Hozzátette, hogy hasonló "vallásváltás, politikai fordulat" történt Európa közép-európai térségében is húsz évvel ezelőtt. "A római konferencia jelentős tudományos előrelépést képviselt. A legújabb régészeti és szöveges források bemutatásával azt a korábbi tézist cáfolta, amely szerint Konstantinnal kihalt a pogányság, amely talán a mai napig létezik" - mondta el Sághy Marianne.
Hozzátette, hogy a konferencia aktáit néhány hónapon belül nyomtatásban is megjelentetik. A konferencia jövő márciusban, a budapesti Közép-Európai Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen folytatódik.
Az ezerhétszázadik évfordulóról a Balassi Intézet Római Magyar Akadémiáján rendezett, Pogányok és keresztények a késő antik Rómában: hogyan értelmezzük a tényeket? című, angol nyelvű, nemzetközi tudományos konferencia emlékezett meg. Egész Európában ez volt az évforduló alkalmából tartott legelső tudományos találkozó. A többek között a Sághy Marianne történész, a budapesti Közép-Európai Egyetem docense által szervezett két napos konferencián magyar, olasz, amerikai, francia, német, dán, norvég,finn, szlovén kutatók vettek részt.
Az előadások a 4-5. századi Róma politikai-vallási életének aspektusait mutatták be a korabeli művészetben, oktatásban, a pogány-keresztény házasságokban és a vegyes temetkezésekben. Arra igyekeztünk választ adni, hogy "mi történt, amikor a kereszténység először elfogadott, majd kedvezményezett, végül államvallás lett" - nyilatkozta Sághy Marianne a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásának. Hozzátette, hogy hasonló "vallásváltás, politikai fordulat" történt Európa közép-európai térségében is húsz évvel ezelőtt. "A római konferencia jelentős tudományos előrelépést képviselt. A legújabb régészeti és szöveges források bemutatásával azt a korábbi tézist cáfolta, amely szerint Konstantinnal kihalt a pogányság, amely talán a mai napig létezik" - mondta el Sághy Marianne.
Hozzátette, hogy a konferencia aktáit néhány hónapon belül nyomtatásban is megjelentetik. A konferencia jövő márciusban, a budapesti Közép-Európai Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen folytatódik.
Forrás
MTI