2017. október 5., 08:32

Komárom és környéke - az eladható régió

KOMÁROM. Az eladható régió címmel a Komáromi járás néprajzi és további értékeiről tartott turisztikai konferenciát október 4-én az előző nap ünnepélyes keretek között átadott komáromi Zichy-pont civil közösségi központban a Csemadok Komáromi Területi Választmánya és a Villa Camarum Polgári Társulás, a Nyitra Megyei Önkormányzat támogatásával.
201710050830400.DSC02890.JPG
Galéria
+5 kép a galériában

Bemutatni a régió büszkeségeit

Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a Csemadok égisze alatt már korábban is több, térségünk valós kincseit bemutató tanácskozást rendeztek, így Komárom-Esztergom megyével közösen az egykori Komárom megye értékeiről, továbbá az értéktárak megalakulásáról, ez alkalommal pedig a régió jelenlegi büszkeségeit akarják bemutatni. Hangsúlyozta: a különféle termékeken kívül a kultúrával és művelődéssel kapcsolatos értékek is nagy turisztikai vonzerővel bírhatnak. Ahhoz azonban, hogy a Komáromi járás a jövőben még jobban láttassa magát, szükség van egy részletes rendezvénynaptárra, amelyből a helyi lakosokon kívül a turisták is tájékozódhatnak.

A konferencián a Zichy-pont egyik új gazdája, Kiss Réka, a Villa Camarum Polgári Társulás elnöke röviden ismertette a civil közösségi központ létesítését, leszögezve: társulásuk is a térség felvirágoztatásáért, értékeinek gyarapításáért munkálkodik, ezért is vállalta a turisztikai konferencia társszervezőjének szerepét. Majd a jelenlevőket arra kérte, hogy a Zichy-pont Facebook-oldalán keressék közösségi központjuk műsorajánlóit.    

Az Europa Nostra díjas erődrendszer

A páratlan komáromi erődrendszerről Gráfel Lajos, a Komáromi Városi Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Főosztályának szakembere tartott előadást. Elöljáróban megjegyezte: régészeti kutatások bizonyítják, hogy a térség már 5-6 ezer évvel ezelőtt lakott terület volt. Majd bemutatta az erődrendszer egyes elemeit, amelyek közül a legrégebbi, ún. Öreg erőd 1546-57-ben épült. Az erődrendszert érintő műemlékvédelmi felújításokat is bemutatta, amelyek némelyikéhez minisztériumi támogatást is kaptak.

Először a VI. bástya teljeskörű felújítása valósulhatott meg, illetve ott lapidárium is létesült – mindezért a város Europa Nostra-elismerésben részesült. Az ún. Pozsonyi-kaput 30 éves bérletért cserébe helyi vállalkozók újították fel. A korszerűsített lőszerraktárban infocentrum létesült. Megszépült a Ferdinánd- és a Lipót-kapu is, a III. bástyában turistacsalogató vaklabirintust alakítottak ki, a II. bástyában pedig egy vállalkozó korszerű, ám történelmi alapokon nyugvó relaxációs központot nyitott. Az egyik legnagyobb kiadást állítólag a volt laktanya tetőzetének felújítása jelentette. Gráfel szerint tervük az, hogy az erődrendszer egyes részei mindenkor látogathatók legyenek, s azokat kulturális, idegenforgalmi és oktatási célokra használhassák ki. Ennek alapfeltétele a további felújítási munkálatokhoz szükséges anyagiak megszerzése, illetve a magyarországi partnerekkel történő megállapodás, hiszen bár az erődrendszer az együvé tartozó Komáromban, ám két országban terül el.

Épül a martosi rendezvényliget

A Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola építésének tervét Keszegh István, Martos polgármestere vázolta. Kiemelte: ez a községi projekt a magyar múlthoz és hagyományainkhoz kötődik, terveit Siklósi József Ybl-díjas építész Horváth Kitti építésszel együtt dolgozta ki, s erre a célra az INTERREG-program keretében 1,3 millió eurót (1,1 milliót az építkezési költségekre, további 0,2 milliót pedig a létesítmény berendezésére) nyertek. Az objektumban az Esterházy Akadémia székhelyén kívül amfiteátrum, nagy- és kisszínpad, összeszerelhető lelátó, kiállítóhelyiségként is működtethető jurtasor, történelmi kalandpark (a kötélpálya egyes állomásai a magyar történelem érdekes momentumait idézik majd), továbbá a Felvidéki Labdarúgó Bajnokság mérkőzéseinek helyet adó futballpálya, műfüves pálya, csónakház, kemence kap helyet. Végül megjegyezte: mindez nagy turisztikai vonzerővel bírhat, de a községbe látogatóknak szükségük lenne a ma még hiányzó  szálláshelyekre is, amelyeket a Martosi Szabadegyetem idején is sokan szívesen vennének igénybe.

A messzeföldön híres festett-faragott kelengyés láda

A térség néprajzi értékeiről dr. Sipos Anna etnológus, a Duna Menti Múzeum igazgató-helyettese beszélt. Elöljáróban felsorolta, hogy mi minden tartozik az épített és tárgyi értékek, illetve a szellemi örökség értékei közé. Majd a nádfedeles martosi tájházban kiállított kincseket mutatta be, hangsúlyozva céljukat, hogy a látogatókhoz közelebb hozzák elődeink életét, hagyományait, s az utókornak is megőrizzék a hajdani értékeket. A többi között bemutatta a híres martosi viseleteket és a jellegzetes rátétes hímzéssel készített textíliákat. Azt is elmondta, hogy a tájházban szintén helyet kapott az egykori martosi halászatot felelevenítő, illetve a térségben előforduló vízi madarakat bemutató állandó kiállítás. Végül a messzeföldön híres, komáromi asztalosmesterek által készített, festett-faragott kelengyés ládákról mesélt, amelyek közül pár a martosi tájházban és komáromi családoknál ma is megtalálható. Kiemelve: azok iránt a 18-19. században külföldön is nagy kereslet mutatkozott, a ládákat hajókon tömegesen szállították egészen Belgrádig. 

A hetényi azsúrtechnika titkai

Értékőrzés az iskolában címmel a hetényi Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola két pedagógusa, Czibor Angéla és Rancsó Andrea ismertette a helyi értékőrzést szolgáló sokrétű tevékenységüket. Például arról is szóltak, hogy az alapiskolásokat Keszeg Ildikó nevelőnő irányításával az iskolai klubban tanítják meg varrni, elsősorban a jellegzetes hetényi azsúrtechnika titkaira. Továbbá a színjátszókörökben Écsi Gyöngyi, Kotiers Éva és Rakottyai Katalin tanítónők a helyi meséket és jellegzetes kifejezéseket is beleszövik előadásaikba, amelyeket már Brüsszelben, Magyarországon és Erdélyben is bemutathattak. Már az óvodásokat is megismertetik a hetényi mesékkel, népi játékokkal és szokásokkal, hiszen a jövendő jó lokálpatriótákat már korán el kell kezdeni nevelni.  

Ezenkívül rendszeresen helytörténeti kiállításokat rendeznek. Miután a szükséges anyagokat nem csak helyben, hanem a komáromi és a nyitrai levéltárban is összegyűjtötték, iskolájuk névadójáról, az 1807-ben Hetényen született Tarczy Lajos filozófus-természettudós-pedagógusról, továbbá Hetény írásos emlékeiről, a kitelepítésekről-deportálásokról, a hetényi leventékről... rendeztek kiállításokat, s minden évben december elején megtartják a Tarczy-emléknapot. Az előadók elmondták, hogy a Lilla Galéria már falumúzeumként is működik, ahol a tárgyi értékeik kaptak helyet. A Villa Heten Polgári Társulás pedig helytörténeti kiadványok megjelentetésével is szolgálja az értékőrzést. A községben még a tanulók munkafüzeteiben található társasjátékok és interaktív DVD-k is a helyi kincsek megismerését célozzák, hiszen ahogy az eladók leszögezték: „a szeretettel végzett helytörténeti munka szellemiségben és jellemben is alakítja a gyerekeket, s az ilyen munkának van jövője”.  

 A pálinka a gyümölcs lelke, a bor a teste

Azután Varga Edit a Helyben termelt gyümölcsből helyi pálinka című előadásában az Ógyalla mellett működő családi pálinkafőzdéjük működéséről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a pálinka a gyümölcs lelke, a bor pedig a teste, ezért ügyelni kell a megfelelő minőségre. Párlataikat nemzetközi versenyekre is benevezik, s kapcsolatokat ápolnak az egyes pálinka-lovagrendekkel, ekképp is jó hírét keltve termékeiknek. 

Szőlő- és borkultúra a térségben – borászati mustra Kasnyik Tamással címmel a kürti Kasnyik Családi Pincészet társtulajdonosa mutatta be kézműves pincészetüket, „amely célja, hogy fejet hajtva a természet és az őseinktől átvett örökség előtt, megpróbáljuk a termőhely valós értékét palackba zárva átnyújtani az igényes borkedvelőknek“. Továbbá a 2008-ban kiötlött Kürti Borfesztivál kulisszatikaiba is beavatta a jelenlevőket. Egyebek mellett elmondta: mivel a helyi szőlőhegy adottságai megvoltak, valamint több mint 120 családi pince működik a hat kürti pincesoron, a helyi hagyományokra építve hívták életre saját borfesztiváljukat, amely iránt bel- és külföldről is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. Azt is elárulta, hogy a borfogyasztás terén Szlovákia európai viszonylatban a 20. helyen áll az egy főre eső évi 15,7 liternyi borfogyasztásával (az 1. helyen álló Luxemburgban évente 49,8 liter a fejenkénti fogyasztás). Fájlalta, hogy bár Szlovákia lakossága évente 85 millió liter bort iszik, ennek a mennyiségnek csak 40 százaléka a hazai bor. Szerinte változtatni kellene ezen az arányon, hiszen több hazai pincészetünkből is remek borok kerülnek ki.

A bő kétórás konferencia résztvevői kóstolót is kaptak az emlegetett minőségi párlatokból, borokból, valamint az ízletes izsai túrós és martosi káposztás rétesből, miközben lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésre, tapasztalatcserére is.

201710050830400.DSC02890.JPG
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.