Kiska szerint veszélyes a Smer elgondolása az alkotmánybíró-választásról
A Smer-SD elgondolását, melynek értelmében az alkotmánybírókat közvetlenül a parlament választaná, Andrej Kiska államfő veszélyesnek tartja. Szerinte fel kell tenni a kérdést, mi a valódi szándéka ezzel a pártnak.
Az államfő a koalíciós pártok képviselőivel való csütörtöki találkozása után hangsúlyozta: a fékek és ellensúlyok megfelelően beállított rendszere garantálja, hogy a hatalom nem összpontosulhat egy kézben, és hogy az Alkotmánybíróság nem az aktuális parlamenti többség érdekeit szolgálja.
Kiska hozzátette: nem lát olyan érdemi akadályokat, amelyek gátat vetnének annak, hogy a koalíció és az ellenzék megegyezzen az alkotmánybíró-választás új szabályait illetően.
Kiska elismételte, hogy a jelenlegi javaslatot személy szerint hiányosnak tartja.
Más mellett azt kifogásolja, hogy az alkotmánybíró-jelöltek alsó korhatárát 40-ről 45 évre emelnék. Bevallása szerint ennek a változtatásnak az okát nem tudta meg a koalíció képviselőitől.
Emlékeztetett, hogy ha nem változik semmi, akkor a jelenlegi kormánytöbbség és a jelenlegi elnök fog dönteni az alkotmánybírók testületének két harmadáról.
„Ha pedig nem vezetjük be, hogy az alkotmánybírók időközben is lecserélhetők legyenek, akkor az a parlament, amelyet tíz év múlva választunk, a 13 alkotmánybíró közül 12 személyéről fog dönteni. Ez azt jelenti, hogy abszolút ellenőrzést nyer az Alkotmánybíróság összetétele felett” – jegyezte meg.
Hozzáfűzte: megérti az ellenzék törekvéseit, amely nagyobb teret követel az Alkotmánybíróság megtöltésével összefüggésben.
Kiska csütörtökön találkozott a koalíciós pártok képviselőivel. A találkozót követően Martin Glváč (Smer-SD), a parlament alelnöke bemutatta a Smer-SD javaslatát, melynek értelmében az alkotmánybírókat közvetlenül a parlamentnek kellene megválasztania 90 szavazattal.
A jelenlegi rendszer szerint a parlament választja meg az alkotmánybíró-jelölteket, a megválasztott jelöltek névsorát aztán az elnök elé terjesztik, aki végül kinevezi az alkotmánybírókat.
Glváč a módosítás kapcsán a Velencei Bizottságra hivatkozott. Gál Gábor (Most-Híd) igazságügy-miniszter nem mondta meg egyértelműen, hogy elfogadható lenne-e számára egy ilyen megoldás.
Az elnök hétfőn találkozott az ellenzéki SaS, OĽaNO és Sme rodina képviselőivel. Mindnyájan egyetértettek abban, hogy az alkotmánybíró-jelölteket alkotmányos többséggel kellene megválasztani, illetve fenntartásokkal bár, de támogatták a ciklikus választást is.
Utóbbit a koalíció nem tartja jó ötletnek, szerintük nincs arra mód, hogy különbséget tegyenek a megválasztott bírók megbízatási ideje között. A sorsolás szerintük méltatlan lenne.
Az alkotmánybíró-jelöltek megválasztásának új szabályozásáról szóló alkotmánymódosítás, melyet Gál Gábor terjesztett a parlament elé, már második olvasatban van. Az alkotmánymódosításhoz a koalíciónak szüksége van az ellenzék szavazataira is.
Gál figyelmeztetett: ha nem sikerül megegyezni az alkotmánybíró-választás szabályainak módosításáról, a 13 közül 9 alkotmánybírót a régi szabályozás szerint fognak megválasztani. Az alkotmánybírók mandátuma 2019 februárjában jár le.