2018. május 18., 01:21

Kisebbségpolitikai konferencia az EP-ben: „A nemzeti kisebbségek védelme európai üggyé vált”

Az egyes tagállamok eddig azt csináltak, amit akartak, ám azzal, hogy az Európai Parlament elfogadta az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló határozatot, a kisebbségvédelem európai üggyé vált – jelentette ki Csáky Pál az európai kisebbségek védelméről és jövőjéről rendezett konferencián. Brüsszelből jelentjük.

kisebbsegvedelem az EP-ben
Fotó: Oriskó Norbert

A Magyar Közösség Pártja EP-képviselője a Hogyan tovább az európai kisebbségpolitikában? címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: az általa kidolgozott és februárban elfogadott határozat legfontosabb elemei közé tartozik, hogy az európai őshonos kisebbségek jogosultak európai uniós szintű védelemre, ennek biztosítására pedig az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak dokumentumokat kell elfogadni.

Hozzátette: mivel az Európa Tanács korábbi kisebbségvédelmi rendelkezései puha dokumentumok, azaz nem tartalmaznak szankciókat, beemelnék az európai jogrendbe, hogy

kötelezettségszegési eljárás induljon azon tagországok ellen, melyek a nemzeti kisebbségeket érintő jogokat nem tartják tiszteletben.

Soha nem látott szerencsés csillagállás

Csáky Pál hangsúlyozta: az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló határozat elfogadása és a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi kezdeményezés sikere soha nem látott szerencsés csillagállást eredményezett az uniós kisebbségvédelemben. 

Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy „továbbra sem lehet hátra dőlni, fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az Európai Bizottság, amelynek most állást kell foglalnia a határozattal kapcsolatban, időhúzásra rendezkedik be és a dokumentumot tartalmilag szétkeni, hogy abba végül csak függelékként jelenjenek meg az őshonos nemzeti kisebbségek jogai.”

A tagállamok tartsák be a saját maguk vállalta kötelezettségeket  

„Az őshonos nemzeti kisebbségek megmaradása érdekében olyan politikai és jogi környezetre lenne szükség, amely a nemzeti kisebb ügyének nagyobb súlyt biztosít és

az egyes tagállamoktól elvárja saját maguk által vállalt kötelezettségek teljesítését”

– jelentette ki a konferencián a Magyar Közösség Pártja elnöke.

Menyhárt József elismerte, az európai színtéren nem mindig egyszerű a nemzeti és nyelvi kisebbségek kérdésében párbeszédet folytatni, aminek – véleménye szerint – a Nyugat- és Kelet-Európa államainak más történelmi fejlődése, az eltérő nemzetfelfogások, a nyelvi asszimiláció eltérő mértéke a legnagyobb akadálya.

Mint ahogyan akadály az is, hogy Kelet- és Közép-Európa sem egységes a kérdésben: olyan „államnemzeti elveket” hangoztatnak, amelyeket saját nemzetükkel szemben alkalmazva maguk is sérelmeznek – tette hozzá.

Ne olyan kaptafa legyen, amelyre minden kisebbség ráhúzható

Menyhárt József úgy látja, az unió intézményeinek jogvédelmi rendszereiből leginkább a hatékony ellenőrzési mechanizmus hiányzik. „Hiába tekintik a kisebbségi jogokat az emberi jogok részének, ha kikényszeríthetőségük nemzetközi szintű eljárásban, például bírósági úton nem is lehetséges” – mutatott rá.  

Mint mondta, mivel a kisebbségi közösségek helyzete és szükségletei nagyon eltérőek, nem az a cél, hogy olyan „kaptafát alakítsunk ki, amelyre minden európai kisebbség ráhúzható lenne”, hanem a „hatékonyabb jogérvényesítés módjának és mechanizmusának megalkotása jelentené a nagy előrelépést ezen a területen.”

A bevándorlókkal többet foglalkoznak, mint a nemzeti kisebbségekkel

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában „korszakosnak” nevezte a Csáky Pál által kidolgozott határozatot, hiszen ezt megelőzően „az elmúlt közel harminc évben még nem született olyan dokumentum, amelyben az Európai Parlament elismerte volna, hogy jogalkotásra van szükség a nemzeti kisebbségek ügyében.”

Az Európába nagy számmal érkező bevándorlókra utalva hangsúlyozta,

ma az unióban sokkal több szó esik azokról, akik csak az utóbbi években választották hazájuknak Európát, mint az őshonos nemzeti kisebbségekről,

holott utóbbi csoportot ötvenmillió uniós állampolgár alkotja Európában.

Szili Katalin elmondta azt is, a kisebbségi kérdések rendezését nemcsak akkor kellene számon kérni egy országon, amikor az csatlakozni kíván az unióhoz, hanem azt követően is, folyamatosan ellenőrizni kellene az ezen a téren hozott szabályozásokat és elért eredményeket.

Az EU csak akkor fog tudni átlépni a 21. századba, ha felismeri: a nemzeti kisebbségi sorsban élőket meg kell védeni és őrizni

– jelentette ki.

Fenntartásokkal, de kijelenthető: a kisebbségek ügye pozitív irányt vett

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos szerint – jóllehet némi fenntartásokkal, de mégiscsak – kijelenthető, a nemzeti kisebbségek ügye pozitív irányt vett az Európai Unióban, s ez elsősorban az elmúlt fél évnek köszönhető.

Mindez azzal kezdődött, hogy januárban az Európai Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta Hoffmann Rózsa kisebbségi nyelvek védelméről szóló jelentését. Folytatódott azzal, hogy az Európai Parlament február 7-én elfogadta Csáky Pál kezdeményezésére készült dokumentumot, április 3-ára pedig a Minority Safe Pack kezdeményezés részeként sikerült összegyűjteni 1,3 millió támogató aláírást a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.

„Ezek a kezdeményezések a nemzeti kisebbségek ügyének megoldását a demokrácia szélesítésével látják megvalósítani. Ha azonban megnézzük, hogy bizonyos kormányok hogyan viszonyulnak a nemzeti kisebbségekhez, vagy például vesszük a katalán és a skót helyzetet, azt látjuk, hogy ezek inkább negatívan hatottak, s az egyes kormányokban egyfajta görcsösséget váltottak ki a nemzeti kisebbségekkel szemben. Ez egy ellentétes folyamat az előző pozitív folyamatokkal szemben. A kérdés az, hogy melyik lesz az erősebb” – összegzett Kalmár Ferenc.  

FUEN: európai kisebbségi keretszabályozást akarunk

„Most valóban kedvező jeleket láthatunk az őshonos kisebbségek védelmére irányuló kezdeményezések támogatottságában, de egy hosszú folyamatnak még csak valahol a felénél járunk” – jelentette ki a Minority Safe Pack elnevezésű európai kisebbségvédelmi kezdeményezésről szólva Vincze Lóránt, a FUEN elnöke. Hozzátette:

az, hogy a kezdeményezést 1,3 millió európai polgár támogatta, komoly legitimitást jelent. 

Mint mondta, a FUEN szándéka, hogy egy európai kisebbségi keretszabályozás szülessen meg, így biztosítva az őshonos kisebbségek jogainak támogatását az unióban, valamint azt, hogy jöjjenek létre olyan védelmi mechanizmusok, amelyek ellehetetlenítik a tagállamok kisebbségi jogok csorbítására irányuló törekvéseit.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.