Király viselhette a nemrég talált viking ékszereket
A múlt-kor.hu portál szerint gyakran esünk abba a hibába, hogy a vikingekről csupán mint portyázó vademberekről, vérszomjas harcosokról beszélünk, sokszor elsikkadva azon tény felett, hogy a középkor rettegett hódítói földműveléssel és kereskedelemmel is foglalkoztak, nem beszélve az Újvilágban tett felfedezéseikről, kézműves hagyományaikat pedig vasból készített ékszereik bizonyítják.
Az egyik legszebb darab 73 milliméter hosszú, s egy szív alakú állatfejet ábrázol, az állatnak kerek fülei és szemei vannak – írja Ole Thirup Kastholm, a Roskilde Museum munkatársa a Danish Journal of Archaeology legújabb számában. A darab rézötvözetből készült és egy nyaklánc része lehetett.
A valószínűleg egykoron medálként funkcionáló ékszeren három maszkos figura is látható, mindegyiken egy-egy lefelé konyuló bajusszal. Az állati alak antropomorf jegyeket visel magán, ami azért érdekes, mert ez egyáltalán nem volt jellemző a vikingek művészetére. Kastholm feltételezése szerint a kép sámánisztikus tevékenységet reprezentált, a medált pedig egy magas státusú személy hordhatta.
A másik rejtélyes darab egy keresztény keresztet ábrázol, ezt valamikor i.sz. 500 és 750 között készítették a kontinentális Európa egyik műhelyében. Nem tudni, hogy az aranyozott, átlátszó vörös üveggel és féldrágakővel díszített ékszer hogyan érkezett a dán szigetre; lehet, hogy egy keresztény utazó vihette Vestervangra, vagy egy pogány juthatott hozzá cserekereskedelem útján. Valószínűleg melltűként használta egy magas rangú nő az ékszert, amely „azt mutatja, hogy a keresztény hitre való áttérés előtt, a késő vaskorban szoros kapcsolat volt Skandinávia déli része és a (kontinentális) Európa között” – így Kastholm.
S hogy mit kerestek ezek a drága ékszerek egy szerénynek mondható farmon? Kastholm szerint a közeli legendás település, a 10 kilométerre levő Lejre kínál erre kézenfekvő magyarázatot. A legenda úgy tartja, hogy Lejre volt az első dán dinasztia, a Scyldingek központja. A régi térképek két közeli falvat jelölnek, amelyekben a Karleby név szerepel; az óskandináv karl (ez az óangolban a churl/ceorl, jelentése: férfi, később paraszt) a király harcos kíséretét, a hirð-t jelölte, a feltételezések szerint pedig Vestervangot egy ilyen hűbéres irányította - írja a múlt-kor.hu.
