Kezdetét vette Cassiodorus boldoggá avatási eljárása
A kezdeményezést azzal indokolják, hogy Európa sokat köszönhet a jeles tudósnak. Cassiodorus életművét és szentségét nem csak Calabriában értékelik – idézi Bertolonét az olasz média. Történészek és más tudósok segítségével készítik elő a boldoggá avatási eljárást.
Flavius Magnus Aurelius Cassiodorus Senator (Scylletium, 485 körül – 585 körül), legismertebb nevén Cassiodorus ókori római államférfi és író, aki Nagy Theodorik keleti gót király udvarában szolgált. Apjának, Szicília kormányzójának tanácsadójaként kezdte pályafutását, és már fiatalon nevet szerzett magának mint jogtudós. A gót udvarban nagyra tartották írói képességét, ezért amikor Ravennában járt, gyakran bízták rá fontos dokumentumok megfogalmazását.
Pályafutása csúcsán Itália praetori prefektusa lett, vagyis gyakorlatilag a keleti gót kormányzat miniszterelnöke. Együttműködött I. Agapétosz pápával egy görög és latin szövegekből álló könyvtár felállításában, melyet egy római keresztény iskolához terveztek létrehozni. Egész élete során megpróbálta áthidalni a kulturális törést, ami a 6. évszázadban szakadást okozott kelet és nyugat, a görög és a latin kultúra, rómaiak és gótok, katolikusok és ariánusok között. Institutiones című művében elismerően szól Dionysius Exiguusról, a keresztény időszámítás bevezetőjéről. Nyugalomba vonulása után a Ión-tenger partján lévő családi birtokán megalapította a Vivarium nevű monostort, írásaiban innentől vallással foglalkozott.
A Vivarium két főépületből állt, egy cenobita kolostorból és egy remetelakból a mai Santa Maria de Vetere területén (Squillace környékén). Így közösségben élő (cenobita) szerzetesek és remeték is élhettek itt. A Vivariumot, úgy tűnik, nem irányította olyan szigorú szabályrendszer, mint a bencés rendet, ehelyett Cassiodorus Institutiones című írása irányította a szerzetesek tanulmányait.
Bár Cassiodorus bátorította a világi tárgyak tanulmányozását, Hippói Szent Ágostonhoz hasonlóan főként mint a teológia tanulmányozásának eszközét tekintette őket hasznosnak. Nagyban hozzájárult az ókori görög tudományos ismeretek fennmaradásához. A Vivarium könyvtára napjainkra elveszett, de ismert, hogy 630 körül még működött, amikor a szerzetesek idehozták Szent Agathiosz ereklyéit Konstantinápolyból. A szent tiszteletére egy forrás táplálta szökőkutas szentélyt építettek, ami ma is létezik.
Cassiodorus nemcsak az önfegyelem fejlesztését szorgalmazta tanítványaiban, a művészeteket is nagyra tartotta. Úgy vélte, minden művészet a Biblia által ihletett, ezért szükségesek a Szentírás teljes megértéséhez.A művészeteket triviumra (retorika, idiómák, szókincs, etimológia) és quadriviumra (aritmetika, geometria, zene és csillagászat) osztotta.
Cassiodorusszal az ókori irodalom megőrzésére és kutatására tett törekvéseiben csak kortársa, Boethius vetélkedhet. A görög és római szerzők írásaiban azt értékelte, hogy képesek magasabb igazságokat közvetíteni ott is, ahol más művészetek nem. Bár ezeket a műveket a Bibliánál sokkal kevésbé tartotta értékesnek, a bennük szereplő igazságok alátámasztották az oktatással kapcsolatos elveit. Emiatt idézte Cicerót a Szentírás szövegei mellett, és emiatt ismerte el azt az ókori elméletet, hogy a retorika gyakorlása jó.
Cassiodorus hatása óriási, ha elsőre nem is szembetűnő. A Vivarium alapítása előtt a kéziratok másolását tapasztalatlan vagy gyenge testalkatú hívekre bízták, és az írástudó szerzetesek kénye-kedvére volt bízva. Cassiodorus hatásának köszönhetően kialakult a kolostorokban egy erőteljesebb és átfogóbb rendszer a kéziratok sokszorosítására.A szerzetesi életnek ezt a fejleményét különösen a német vallási intézmények vették át.
Ezt a változást magasabb céllal is összekapcsolták: a kódexmásolás már nemcsak a fegyelem fejlesztésének, hanem a történelem megőrzéséhez is eszköze lett. Cassiodorus idejében a teológiai tanulmányok már hanyatlásnak indultak és a klasszikus művek eltűnőben voltak. A győztes keleti gót törzsek seregei nagyban pusztították az itáliai vallási emlékeket. Cassiodorus hatásának köszönhető, hogy a klasszikus és a keresztény irodalom és oktatás is fennmaradt a középkorban.
Annak ellenére, hogy ekkora hatással volt a szerzetesi rendekre, az irodalomra és az oktatásra, Cassiodorus jelentőségét a történelem folyamán nem mindig ismerték el. A halálát követő évszázadokban a történetírók, köztük Beda, csak az egyház alig ismert támogatóját látták benne. Az ennél részletesebb leírások tele vannak hibákkal; a középkori tudósok leírásaikban gyakran eltévesztették Cassiodorus nevét, foglalkozását, lakóhelyét és még vallását is.Műveinek egyes fejezetei még más szövegekbe is átkerültek, ami azt sugallja, bár olvasták műveit, neve nem feltétlenül volt ismert.