2018. július 17., 09:35

Két menet – egy Isten

Két menet is zajlott Pozsonyban a hétvégén, két ellentétes menet. Az egyik, a Szivárványmenet az LMBT emberek jogaikért indult, a másik, a Büszkék a családra menet szervezői pedig arra kívánták a figyelmet ráirányítani, hogy a gyerekeknek apai és anyai szeretetre egyaránt szükségük van.

szivárvány zászló transzneműek
Fotó: Pixabay

Két menet, ám egyik sem hozott semmi újat, az SNS ombudsman-, majd Lucia Žitňanská volt igazságügyi miniszter-ellenes kirohanásai is csak amolyan kötelező körök voltak, nehogy véletlenül a választópolgár elhidegüljön a forró nyár során, véli az aktuality.sk portál.

Ám a Pride fölötti felhőből biztosan nem lesz eső. Sem koalíciós válság, de még csak hiba sem a közvetítésbem. A kormánypártok ilyen kicsinységeken nem vesznek össze, másmilyen „értékek” kötik össze őket, nem az azonos neműek házassága vagy regisztált kapcsolata.

Persze, ha a regisztrált párkapcsolatokból tisztességes provízió csurranna-csöppenne, a nemzetiek talán még arról is képesek lennének meggyőzni a hasonszőrűeket, hogy a melegek Szlovákia ezeréves történelméhez tartoznak.

A nemzetiek kirohanásai az ombudsman ellen feleslegesek és kínosak is, véli a portál, már százszor is megmutatták, hogy ennek a hivatalnak semmi jelentősége sincs a számukra. A portál szerint tudatosítani kellene, hogy az ombudsman nem koalíciós miniszter. Az ombudsman helyzetét nem megérteni olyan, mint azt gondolni, hogy a közszolgálati RTVS olyan, mint az állami (vagy még inkább kormány-) televízió.

A jogok védelme persze, nem mindenki számára kellemes, a nemzetiek politikusai számára nyilván sokkal kellemesebb gulyásfőző versenyekre vagy folklórfesztiválokra járni, ami rendben is van. Elegendő lenne megérteni csupán, hogy a társadalomnak vannak más rétegei is, akiknek más elképzeléseik vannak a szabadszombati programról, fűzi hozzá a portál kommentátora.

A szivárványszínű zászló

A Pravda napilap kommentátora, Martin Krno szerint az uniós tagállamok kétharmadában már törvénybe iktatták az azonos neműek házasságát vagy regisztrált partnerkapcsolatát, legújabban például éppen a cseh kormány egyezett meg a homoxeszuálisok házasságának törvényesítésében. Ebben a tekintetben még a hagyományosan konzervatív Spanyolország, Portugália vagy Málta is kielőzött bennünket, amelyet a Vatikán után a második legkatolikusabb országnak tartanak.

Az emberiség színességét jelképező zászló tavalyi meglengetése óta azonban nálunk nem történt előrehaladás e téren, ellenkezőleg, szaporodnak a diszkriminációs esetek a munkahelyeken meg a közéletben is, véli a lap, amely szerint az utóbbi hetekben mintha elszabadult volna a versengés ennek a problémának a lebecsülésében.

A Pravda kommentátora szerint sokkoló hatású, hogy a Szivárványmenetről szóló információk több negatív reakciót váltanak ki a politikusok, de a közvélemény részéről is, mint például a jobboldali szélsőségesek xenofób összejövetelei. Minthogyha Szlovákia egy része elfogadóbbá vált volna az újfasisztákkal szemben, mint a más szexuális orientáltságúakkal szemben.

Pedig az unió Alapjogi Chartája tiltja a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést, és Szlovákia nyilvánvalóan nem teljesíti ezt a feltételt. A Smer nem tett semmit ezért akkor sem, amikor többsége volt a parlamentben, sőt, négy évvel ezelőtt a KDH-val megkérdőjelezhető tandemben olyan alkotmánytörvényt fogadott el, amelyben bebetonozták a házasság definícióját egy férfi és egy nő törvéynesített kapcsolataként, írja a Pravda hozzáfűzve, az SNS meg az elnökével az élén a „keresztény messiás” szerepében tetszeleg. Pedig a helyzetet lehetőleg átfogó módon rendezni kellene, már ha Szlovákia nem szeretne az európai országok sorának a végén kullogni az emberi jogok betartásában.

LMBT-nek lenni vagy nem lenni?

A postoj.sk portálon két ellenkező vélemény is megjjelent a kérdés kapcsán. Igor Eliáš kommentárjában azt elemzi, miért van az, hogy a tolerancia és a hamis moralizálás álszent diktátuma nélküli szerelem fejlődő posztmodern korszakában olyan nyomorúságosak az emberi kapcsolatok. A házastársak elválnak, már ha egyáltalán köttetnek, a pszichológusok és szexuológusok várótermei zsúfoltak, s a gyerekek, ha egyáltalán megszületnek, neveletlenek, depresszívek, unatkoznak vagy hiperaktívak, képtelenek az összpontosításra, s lassan már minden második viselkedésében tapasztalni némi zavart. A homoszexuális házasságok legalizálásáért aktivisták egész sora küzd, heves viták folynak a nemzeti parlamentekben is ez ügyben. De miért nem elég ahhoz, hogy a demokratikus államok fejlődőeknek ismerjenek el bennünket, mindezt csak tolerálni, miért kellene törvénnyel is elismerni” – teszi fel a kérdést a postoj.sk hasábjain a szerző.

A portál egy másik cikkében viszont azt írja, nem kell a Szivárványmenettől tartani, attó még senki sem válik meleggé, senkinek sem veszi el a kedvét a hagyományos családtól. A Pride ugyanis nem a hagyományos család ellen van, arról van szó csupán, hogy a hagyományos család nem az egyedüli családforma, ami létezik, és erre próbálják meg felhívni a figyelmet.

Eugen Korda, a .týždeň kommentátora szerint a két menet közt a hétvégén Pozsonyban áthághatatlan volt a szakadék. Amíg az egyik téren az emberek a hagyományos családot támogatták, a másikon azok álltak, akik szexuális irányultságuk miatt évszázadok óta a társadalom szélére szorulnak. Pedig nem kellene, hogy így legyen, véli Korda, ha hiszünk abban, hogy mindnyájan Isten teremtményei vagyunk. Ha hisszük, hogy valamilyen céllal teremttettek ők is, a sértések helyett meg kellene próbálnunk megértenünk a problémáikat, de nekik is meg kell érteniük, hogy mindent nem lehet azonnal megtenni, s nem minden, ami után áhítoznak, helyes és megvalósítható.

Csak egy férfi és egy nő kapcsolatából születhetnek gyerekek, és senki sem vonhatja kétségbe, hogy a gyerekek szempontjából a legjobb, ha egy ilyen családban nőnek fel. De azoknak is joguk van a tiszteletre és a megértésre, akik mások. Hosszú még az út odáig, hogy ez a két menet egy téren találkozzon, és kezet fogjon egymással, véli Korda.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.