2019. február 15., 10:18

Kátyúk kora: miért alakulnak ki újra és újra? Kaphatunk-e kártérítést miattuk?

Kaphatunk-e kártérítést a kátyúk miatt? Miért alakulnak ki újra és újra a kátyúk útjainkon? Melyik a kátyúknak legellenállóbb autómárka?

Kátyúk
Galéria
+12 kép a galériában

Amióta világ a világ, azóta kátyúk is vannak – intézhetnénk el egy legyintéssel ezt a kimondottan autósokat érintő problémát, viszont a helyzet mást mutat. Amióta az utakat úgymond portalanították, azaz beton vagy aszfaltfelületen folyik a személy- és tehergépkocsi-forgalom, azóta vált egyre idegesítőbb problémával az utakon kialakult szakadások, lyukak megjelenése.

Ahogy azt Író Tibor útépítő mérnöktől megtudtuk, a kátyú kialakulásának a lényege a fagy és az olvadás gyakori, téli időszakban olykor szinte naponkénti változása.

Az útfelületet borító aszfalt vagy betonréteg ugyanis pórusos, s a pórusokban lecsapódó nedvessége halmazállapotának változása lyukakat alakít ki az úttesten, amely aztán a forgalomból adódó nyomás alatt mélyül és szélesedik.

A szakember elmondása szerint a kátyúképződést a technika mai állása szerint megszüntetni ugyan nem lehet, viszont a problémát odafigyeléssel és a megfelelő anyagok használatával minimalizálni is lehet.

Az egy ideig a dunaszerdahelyi járási közútkezelő vállalat igazgatójaként is tevékenykedő Író hozzátette, hogy Dél-Szlovákia magyarok lakta részén viszonylag kevés az első osztályú főút, így

az itteni lakosok főleg a másod- és harmadrangú utakon közlekednek, amelyek kialakításukkor nem olyan mértékű forgalommal számoltak az építők, mint amilyen a XXI század első évtizedeiben mindennapos lett.

Minőségbeli különbséget a hosszú, dél-szlovákiai sáv egyes részein is tapasztalt. Míg Dunaszerdahely, Komárom környékén viszonylag jobb állapotúak ezek az utak, keletnek tartva, Rimaszombat, Losonc, Kassa-vidék és Tőketerebes járásokban már nagyon vegyes az úthálózat minősége.

Ahogy az Katona Tamás kollégánk fotóin látható, a helyzet Szerdahely és Komárom környékén is csak viszonylag jobb a többi dél-keleti járástól, hiszen ahogy olvasóink is láthatják, az úttesten képződött lyukak és szintkülönbségek akár egy szakkönyv mellékletét is képezhetnék.

Ami újdonság, bár még kevésbé elterjedt gyakorlat, hogy a kátyúk okozta károkért kártérítést kérhetnek az autótulajdonosok. Sőt, ami sokak számára jó hír, ezt akkor is megtehetik, ha a kötelező felelősségbiztosításon kívül nem rendelkeznek balesetbiztosítással.

A talán legnagyobb lakossági ügyfélkörrel rendelkező Allianz – Slovenská poisťovňa Rt. kommunikációs igazgatója, Lucia Muthová elmondta, egy ilyen helyzetben két lehetősége van a kárt szenvedett gépkocsi tulajdonosának. Amennyiben rendelkezik baleset-biztosítással, akkor annak feltételei alapján kerül sor a kár rendezésére a szinte már szokásosnak nevezhető módon.

Az ügyfél vagy személyesen tesz kárbejelentést a biztosító fiókintézetében, esetleg a vele biztosítást kötő ügynököt szólítja meg vagy él a technika legújabb lehetőségeivel, és telefonon, a biztosító weboldalán keresztül vagy a biztosító saját applikációján keresztül végez kárbejelentést.

Amennyiben a károsult nem rendelkezik ilyen biztosítással, akkor is számíthat kártérítésre, mégpedig az adott közút kezelőjétől. Ők viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy rendőrségi szemle is történjen a helyszínen, illetve javasolják, hogy a gépkocsi tulajdonosa vagy vezetője minden esetben fotókat is készítsen a káresetről. Ezeket az információkat már Martina Machata-tól és Juraj Richtertől tudjuk meg, akik a Nagyszombat megyei, illetve a Nyitra megyei közútkezelő nevében nyilatkoztak lapunknak.

Nagyszombat megyében a közútkezelő november – március közti téli időszakban működtetett állandó diszpécservonala (tel.: 033 553 13 44 – csak Nagyszombat megye) is hívható ilyen esetben, és szóvivő elmondása szerint bejelentés alapján az ő munkatársai is kiszállnak egy-egy ilyen káresethez.

Meglepő, hogy a kereskedelmi biztosító esetében arról számolhatunk be, hogy évente több ezer kátyú okozta káresetet jelentenek az autósok, a közútkezelők viszont évente pár tucatnyi esetet jegyeznek fel.

A nagyszombati kerület magyarlakta járásaiban, Dunaszerdahely és Galánta járásokban tavaly 4 ilyen bejelentés volt, míg a Nyitrai kerületben a Komáromi járásban egy sem, az Újváriban pedig 6. Sajnos, a besztercebányai és a kassai kerületi útkezelőktől nem kaptunk válaszokat ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

Hogy bírják autóink ezt a strapát? Vas Gyula szlovákiai magyar autós szakírót kérdeztük: 
Meglátszik-e egy autószerviz tapasztalatában, hogy különbség van egy évek óta Szlovákiában futott autó alkatrészeinek (pl. lengéscsillapító, kormánymű, első tengely és hasonlóak) kopása, elhasználódása és egy hasonló korú, frissen importált autó ugyanezen részei között? A frissen importált alatt például Németországból, Svájcból behozott kocsira gondolunk, amelyek feltételezhetően megkímélt, egyenletes utakon futottak.
Természetesen van különbség, de nem igazán lényeges. Ez részben összefügg azzal, hogy nem szabad túldramatizálnunk a szlovákiai „kátyúhelyzetet”. Sztrádáink és I. osztályú főútvonalaink útminősége, ha nem is éri el a nyugat-európai szintet, de nem annyival rosszabb, hogy látványosan a rovására írjuk az idehaza futó autók amortizálódását. Viszont tény, hogy akik – főleg a keleti régiókban – túlnyomórész másod- vagy harmadosztályú utakon közlekednek, azoknak valóban számolniuk kell főleg a lengéscsillapítók és a kormánymű gyorsabb elhasználódásával, és a futómű beállítását (geometria) is gyakrabban kell ellenőrizniük.
Van-e tapasztalatod azzal, hogy a szlovákiai, dél-szlovákiai sofőrök szoktak-e kártérítésért folyamodni? Akár a baleset-biztosításukból kifolyólag, vagy ennek hiányában az út fenntartójánál.
Sajnos ez nem jellemző. Ennek oka elsősorban a hazai jogérvényesítés nehézkessége, és az ettől való jogos félelem. Plusz még az, hogy egy egyszeri kátyús károsodás általában nem nagymértékű: sokszor csak egy defekt, esetleg a keréktárcsa sérülése. Ilyesmi pedig kevés sofőrt ösztönöz egy hosszadalmasnak ígérkező kártérítési folyamat megkezdésére. Viszont személy szerint mindenkinek azt ajánlom: tegye meg! Készítsen pár fotót a mobiltelefonjával a keletkezett kárról, magáról a kátyús útszakaszról, majd a „Slovenská správa ciest” weboldalain ITT>>> és ITT>>> keresse meg a területileg illetékes útkarbantartót, és követeljen tőle kártérítést. Semmiképpen sem a baleset-biztosításán keresztül próbálja rendezni az ügyet, mert lehet, hogy a kár még az abban vállalt önrész összegét sem éri el. Ha pedig pl. egy városi utcában történt a kátyús kár, akkor a városi hivatal illetékes osztályához kell fordulni, vagy pedig a kerületi közútkezelőt.
Lehet-e olyasmiről beszélni, hogy bizonyos márkák jobban bírják a kátyús utakat, és mások kevésbé?
Nos, ha a reklám megkerülésével lehet márkákról beszélnünk, akkor van ilyen márka. Mégpedig a Dacia, amelynek újkori modelljeit – a rosszabb kelet-európai utakra való tekintettel – az új tulajdonos, a Renault mérnökei egyértelműen nagyobb strapabírásra tervezték. Ha pedig a márkáktól eltekintve autókategóriákat kéne említenem, akkor ismét könnyű helyzetben vagyok: az úgynevezett crossoverek, a szabadidő-autók (SUV) és természetesen a keményebb terepjárók, más néven offroadok. Ezek jellemzői a masszívabb futómű, a nagyobb has magasság, a jobb terepszögek, és legtöbbjüknél az összkerékhajtás. S ha már fentebb megemlítettünk egy márkát, akkor most nevezzünk meg néhány  ilyen modellt: Škoda Kodiaq/Karoq, Ford Kuga/Ecosport, Mitsubishi ASX/Outlander/Pajero, Renault Captur/Kadjar/Koleos, Volkswagen T-Roc/Tiguan/Touareg, Seat Arona/Ateca/Tarraco, Honda HR-V/CR-V, BMW X1/X3/X5… Itt külön kategóriába sorolhatók a legmagasabb terepjárós szintet képviselő pick-upok, pl. a Nissan Navara, a Toyota Hilux, a Ford Ranger, a Volkswagen Amarok, a Renault Alaskan.

Kátyúk
Galéria
+12 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.