Kassán regénybe illő a református egyház és a templomai története

I. Rákóczi György pártfogása alatt 1644-ben alakult meg az első gyülekezetük, majd felépítették iskolájukat, gyönyörű kőtemplomukat, amit háromszor vettek el tőlük. Kétszer vissza is kapták, de a Rákóczi-szabadságharc bukása után 1711-ben végleg megfosztották ingatlanjaiktól, amit a Szent Orsolya-rend kapott meg. Közben építettek fatemplomot, majd II. József király türelmi rendeletének kihirdetése után a ma is használatos egykori városi lőszerraktár épületét vették meg, ott folytatták hitéletüket.

A kassai református gyülekezet által 1804-ben megvásárol háromemeletes raktárépületet 1811-ben szentelték fel templommá. A város vezetése teljesítette a gyülekezet kérést, hogy a levéltárban őrzött, 1589-ben készült rézkakast, mely többször díszítette a dóm tornyát is, odaadta a református egyháznak. 

1895-ben Munkácsy József presbiter felajánlotta, hogy a millennium alkalmából 40m magas tornyot emeltet és elvégzi a homlokzat átalakítását is, mindezt saját költségén.

A reformátusság újra gyarapodni tudott, aminek az 1945-ben kihirdetett beneši dekrétumok vetettek véget. Sok kassai magyart elűztek vagy kitelepítettek a városból. Menni kellett a gyülekezet lelkészének is. Az ereklyéket elásták a parókia pincéjében, nehogy illetéktelenek kezébe kerüljenek. Sok éven át nyugodtak ott.

A második világháború után szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy a református egyházat is el akarják szlovákosítani. Az egyház jegyzőkönyvébe 1945. május 31-én került be az első szlovák nyelvű bejegyzés. Nem sokára kérik az első szlovák nyelvű istentisztelet megtartását. 1946-ban erőszakkal egyesítették a kisszámú szlovák és az egykori nagy magyar gyülekezet maradékát. Bár nyilvánvaló volt a szándék a gyors és teljes nyelvváltás elérésére, megmaradt a magyar nyelvű szolgálat. Így történt ez 56 éven át. Egy gyülekezet keretén belül párhuzamosan folytak a szolgálatok magyar és szlovák nyelven. Egészen 2002-ig. Azóta két református gyülekezet van Kassán, a magyar és a szlovák.

Mindkét gyülekezet önálló, külön parókiával és lelkészi hivatallal, de csak egy templommal rendelkezik, aminek tulajdonjoga mára már tisztázott. Tulajdonosa a magyar gyülekezet. A templomban az Úr asztalán egymás mellett ott van a magyar nyelvű és a szlovák nyelvű Szentírás. Szimbólum, ami szerint egyedül Isten igéje az alapja az egyháznak. Szimbólum, miszerint ha magyarok és szlovákok Isten szavát megértik, egymást is megértik, és végre megtalálják a helyünket egymás mellett.