Kárpótolni lehet az egyházakat Csehországban
PRÁGA. Nem talált semmi kivetnivalót a cseh állam és az egyházak vagyonjogi kiegyezéséről szóló szerződésben a cseh alkotmánybíróság.
A testület a hétfőn kihirdetett állásfoglalásában a terjedelmes törvényből mindössze egy szót törölt, s ezzel véglegesen megnyitotta az utat az egyházi kárpótlás megvalósítása előtt. A jogszabályból csak az "igazságtalan" jelzőt húzták ki abban a fejezetben, amely előírja, hogy az egyházaknak joguk van "az igazságtalan kárpótlás nélkül államosított vagyonuk utáni kárpótlásra".
Jogi szakértők szerint ez azt jelenti, hogy a törvény nem vonatkozik majd olyan államosított egyházi vagyonra, amelyért az egyházak korábban már kaptak valamiféle ellenértéket.
A kormány és az országban működő egyházak képviselői közötti megállapodás alapján az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente mintegy másfél milliárd koronára rúg.
A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat az egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején visszakapták.
A tavaly novemberben elfogadott és a felek által idén februárban aláírt jogszabályt az ellenzéki szenátorok és képviselők vitték az alkotmánybíróság elé, azt állítván, hogy az sérti a cseh alkotmányt. Felmérések szerint a cseh lakosság mintegy kétharmada ellenzi az egyházak kárpótlását. Václav Klaus akkori államfő ugyan nem vétózta meg a törvényt, de nem is írta alá.
A volt köztársasági elnök így határolódott el a jogszabály bevezetőjétől, amellyel nem ért egyet - közölte akkor Radim Ochvat elnöki szóvivő. Klaus kifogásolta, hogy az egyházi kárpótlás elfogadott megoldásáról nincs széles körű egyetértés sem a pártok között, sem a társadalomban.
Jogi szakértők szerint ez azt jelenti, hogy a törvény nem vonatkozik majd olyan államosított egyházi vagyonra, amelyért az egyházak korábban már kaptak valamiféle ellenértéket.
A kormány és az országban működő egyházak képviselői közötti megállapodás alapján az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente mintegy másfél milliárd koronára rúg.
A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat az egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején visszakapták.
A tavaly novemberben elfogadott és a felek által idén februárban aláírt jogszabályt az ellenzéki szenátorok és képviselők vitték az alkotmánybíróság elé, azt állítván, hogy az sérti a cseh alkotmányt. Felmérések szerint a cseh lakosság mintegy kétharmada ellenzi az egyházak kárpótlását. Václav Klaus akkori államfő ugyan nem vétózta meg a törvényt, de nem is írta alá.
A volt köztársasági elnök így határolódott el a jogszabály bevezetőjétől, amellyel nem ért egyet - közölte akkor Radim Ochvat elnöki szóvivő. Klaus kifogásolta, hogy az egyházi kárpótlás elfogadott megoldásáról nincs széles körű egyetértés sem a pártok között, sem a társadalomban.
Forrás
MTI
