Kármán Tódor és a National Medal of Science

A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert.

A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmáányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte.

Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla.