Kalandpark a föld mélyében
VÁRHOSSZÚRÉT. A várhosszúréti Buzgó-barlangban ma már bárki megtekintheti azt a cseppkő-képződményt, amit sokáig a világ legnagyobb cseppkövének tartottak. 1995-től a Világörökség részét képező barlang Rozsnyótól 8 kilométerre, Várhosszúrét község határában található, s felfedezése kalandokkal, élményekkel kecsegtet.
A túraútvonal a Rozsnyói Barlangászok Cseppkövének elnevezett természeti képződményhez vezet, ami tulajdonképpen egy gigantikus, 34 méter magas oszlop. A Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világ legnagyobb cseppköve, annak ellenére, hogy ez ma már nem igaz, mert időközben Kínában felfedeztek egy ennél magasabbat.
Izgalmas kaland várja a barlangba látogató turistákat. A kibetonozott járdán való sétálgatás helyett fapallón kell egyensúlyozni, létrán mászni, drótkötélpályán araszolgatni és láncba kapaszkodni. Ráadásul villanyvilágítás sincs. Mégis, a túra mindenki számára alkalmas, a turisták a barlangvezető szolgálattól felszerelést is kapnak.
Az Első tó felett a látogatók kötélpályán haladnak át, alattuk 3 méter mély a víz. Az Első tó után a barlang egy magas folyosóval, a Nagy kanyonnal folytatódik. Utunkat állja a Nagyhegy nevű omlás, ami 8 m magasan eltorlaszolta a folyosót. Nemcsak hogy fel kell rá mászni és lemászni róla, de a Nagyhegy tetején, a túraútvonal legszűkebb részén a látogatónak már van mit csinálni, hogy átjusson a túloldalra.
A szűk folyosó után egyszerre csak egy nagy terembe érünk. Ez az Abonyi terem, amely Abonyi Árpád rozsnyói barlangászról kapta a nevét, ő készítette a barlangról az első térképet 1965-ben.
Újabb akadály van előttünk. Mivel a patak 4 méterrel alattunk folyik, lánc segítségével lemászunk a terem aljára és egy hatalmas, lezuhant és beékelődött cseppkődarab alatt áthaladva érünk el a Második tóhoz. A 8 méter hosszú tó másik oldalára fahídon jutunk át, és miután felmászunk a leghosszabb létrán, elénk tárul a barlang legértékesebb kincse.
„Elérkeztünk a túra végére, az Óriások termébe. Ez a Buzgó-barlang legmagasabb terme, itt található Európa legnagyobb cseppköve, a 34 méter magas Rozsnyói Barlangászok Cseppköve” – magyarázta portálunknak Jerg Zoltán barlangvezető.
Ez egy egyedülálló természeti képződmény, amelynek a mérsékelt éghajlati övezetben nincs párja a világon. Ekkora cseppkövek főleg a trópusokra jellemzőek. Jelenleg a világ legmagasabb cseppkövei Kínában találhatóak, a 70 méteres magasságot is elérik. 1964-ben, a felfedezés idején a buzgói volt a világ legnagyobb cseppköve.
„Nem csak azért különleges ez a cseppkő, hogy itt van nálunk, mérsékelt éghajlaton belül, de növekedés szempontjából is különleges, mivel körülbelül 2000 tonna és 10 ezer éves. Évente 200 kilogrammal növekedett, ami nagyon gyorsnak számít mérsékelt éghajlaton belül” – fejtette ki Jerg Zoltán.
Lengyel barlangkutatók az alatta fekvő lezuhant elődjéből vettek mintát. Megállapították, hogy évente 150 kg cseppkőréteggel gyarapszik. A hazai barlangászok öt barlangban végeztek kutatásokat, hogy megállapítsák a sztalaktitok növekedési gyorsaságát. A közeli gombaszögi barlangban lévő cseppkövön 1 gramm 290 évig növekszik. Itt a Buzgó-barlangban ehhez elég volt 17 esztendő is.
„Van itt egy erős vízbefolyás, mindig folyik a cseppkőre a víz, magasabb vízállás esetén körülbelül fél liter percenként. Nagyon fontos a befolyó víz mennyisége és a feloldott mészkő mennyisége. Másik dolog, ami nagyon fontos, hogy huzat, légáramlat van a barlangban, ez is elősegíti ezt a növekedést” – mondta a barlangvezető.
A Buzgó-barlang látogatható része 450 méter, egyelőre másfél kilométernyi van feltárva. Így a látogatók előtt rejtve marad a Marika tava is, amely innen, az Óriások terméből még 150 méternyire található a főág végén.
A turistaidényben, azaz június 15-e és szeptember 15-e között a túrák a hét minden napján 9.00, 11.30 és 14.00 órakor indulnak. Idényen kívül az időpontot előre egyeztetni kell. Mivel a barlang védelme érdekében a látogatók napi létszáma korlátozott, ajánlatos az időpontot a főszezon idején is előre egyeztetni.
Várhosszúréten a Buzgó barlang környezetében is sok látnivaló akad. A barlangból kifolyó forrásban egyedülálló képződmények, úgynevezett mésztufa gátak láthatók. A mésztufa édesvízi mészkő, amely a barlang vizéből válik ki. A növények, mohák szintén elősegítik ezt a folyamatot. A múltban a mésztufa értékes építőanyagnak számított, ezért nagyban fejtették. Emiatt a Gömör-tornai Karszt vagy mai nevén a Szlovák Karszthegység forrásainak mésztufái eltűntek. Csak a Buzgó forrásban maradt fenn, mivel ezeket nem lehetett hatékonyan kifejteni. A gátak mai napig is fejlődnek, évről-évre újabb és újabb réteg képződik rajtuk.
Az erdő szélén egy régi, már nem működő vízimalmot tekinthetünk meg. Szintén érdemes meglátogatni a Szűz Mária kápolnát, amelynek első említése 1748-ból való, amikor is leégett és egy újat építettek helyette. A mai formáját 2000-ben kapta helyi fafaragók jóvoltából. A falu krónikája szerint két fiatal lánynak megjelent Szűz Mária, ennek emlékére állították a kápolnát. Minden évben, az augusztus 15–ét követő első vasárnapon a kápolnánál búcsút tartanak. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a krasznahorkai várra.
Aki ritka természeti értékeket szeretne látni, egyedi kézművesekkel és jó magyar emberekkel találkozni, annak érdemes ellátogatni Várhosszúrétre.
Izgalmas kaland várja a barlangba látogató turistákat. A kibetonozott járdán való sétálgatás helyett fapallón kell egyensúlyozni, létrán mászni, drótkötélpályán araszolgatni és láncba kapaszkodni. Ráadásul villanyvilágítás sincs. Mégis, a túra mindenki számára alkalmas, a turisták a barlangvezető szolgálattól felszerelést is kapnak.
Az Első tó felett a látogatók kötélpályán haladnak át, alattuk 3 méter mély a víz. Az Első tó után a barlang egy magas folyosóval, a Nagy kanyonnal folytatódik. Utunkat állja a Nagyhegy nevű omlás, ami 8 m magasan eltorlaszolta a folyosót. Nemcsak hogy fel kell rá mászni és lemászni róla, de a Nagyhegy tetején, a túraútvonal legszűkebb részén a látogatónak már van mit csinálni, hogy átjusson a túloldalra.
A szűk folyosó után egyszerre csak egy nagy terembe érünk. Ez az Abonyi terem, amely Abonyi Árpád rozsnyói barlangászról kapta a nevét, ő készítette a barlangról az első térképet 1965-ben.
Újabb akadály van előttünk. Mivel a patak 4 méterrel alattunk folyik, lánc segítségével lemászunk a terem aljára és egy hatalmas, lezuhant és beékelődött cseppkődarab alatt áthaladva érünk el a Második tóhoz. A 8 méter hosszú tó másik oldalára fahídon jutunk át, és miután felmászunk a leghosszabb létrán, elénk tárul a barlang legértékesebb kincse.
„Elérkeztünk a túra végére, az Óriások termébe. Ez a Buzgó-barlang legmagasabb terme, itt található Európa legnagyobb cseppköve, a 34 méter magas Rozsnyói Barlangászok Cseppköve” – magyarázta portálunknak Jerg Zoltán barlangvezető.
Ez egy egyedülálló természeti képződmény, amelynek a mérsékelt éghajlati övezetben nincs párja a világon. Ekkora cseppkövek főleg a trópusokra jellemzőek. Jelenleg a világ legmagasabb cseppkövei Kínában találhatóak, a 70 méteres magasságot is elérik. 1964-ben, a felfedezés idején a buzgói volt a világ legnagyobb cseppköve.
„Nem csak azért különleges ez a cseppkő, hogy itt van nálunk, mérsékelt éghajlaton belül, de növekedés szempontjából is különleges, mivel körülbelül 2000 tonna és 10 ezer éves. Évente 200 kilogrammal növekedett, ami nagyon gyorsnak számít mérsékelt éghajlaton belül” – fejtette ki Jerg Zoltán.
Lengyel barlangkutatók az alatta fekvő lezuhant elődjéből vettek mintát. Megállapították, hogy évente 150 kg cseppkőréteggel gyarapszik. A hazai barlangászok öt barlangban végeztek kutatásokat, hogy megállapítsák a sztalaktitok növekedési gyorsaságát. A közeli gombaszögi barlangban lévő cseppkövön 1 gramm 290 évig növekszik. Itt a Buzgó-barlangban ehhez elég volt 17 esztendő is.
„Van itt egy erős vízbefolyás, mindig folyik a cseppkőre a víz, magasabb vízállás esetén körülbelül fél liter percenként. Nagyon fontos a befolyó víz mennyisége és a feloldott mészkő mennyisége. Másik dolog, ami nagyon fontos, hogy huzat, légáramlat van a barlangban, ez is elősegíti ezt a növekedést” – mondta a barlangvezető.
A Buzgó-barlang látogatható része 450 méter, egyelőre másfél kilométernyi van feltárva. Így a látogatók előtt rejtve marad a Marika tava is, amely innen, az Óriások terméből még 150 méternyire található a főág végén.
A turistaidényben, azaz június 15-e és szeptember 15-e között a túrák a hét minden napján 9.00, 11.30 és 14.00 órakor indulnak. Idényen kívül az időpontot előre egyeztetni kell. Mivel a barlang védelme érdekében a látogatók napi létszáma korlátozott, ajánlatos az időpontot a főszezon idején is előre egyeztetni.
Várhosszúréten a Buzgó barlang környezetében is sok látnivaló akad. A barlangból kifolyó forrásban egyedülálló képződmények, úgynevezett mésztufa gátak láthatók. A mésztufa édesvízi mészkő, amely a barlang vizéből válik ki. A növények, mohák szintén elősegítik ezt a folyamatot. A múltban a mésztufa értékes építőanyagnak számított, ezért nagyban fejtették. Emiatt a Gömör-tornai Karszt vagy mai nevén a Szlovák Karszthegység forrásainak mésztufái eltűntek. Csak a Buzgó forrásban maradt fenn, mivel ezeket nem lehetett hatékonyan kifejteni. A gátak mai napig is fejlődnek, évről-évre újabb és újabb réteg képződik rajtuk.
Az erdő szélén egy régi, már nem működő vízimalmot tekinthetünk meg. Szintén érdemes meglátogatni a Szűz Mária kápolnát, amelynek első említése 1748-ból való, amikor is leégett és egy újat építettek helyette. A mai formáját 2000-ben kapta helyi fafaragók jóvoltából. A falu krónikája szerint két fiatal lánynak megjelent Szűz Mária, ennek emlékére állították a kápolnát. Minden évben, az augusztus 15–ét követő első vasárnapon a kápolnánál búcsút tartanak. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a krasznahorkai várra.
Aki ritka természeti értékeket szeretne látni, egyedi kézművesekkel és jó magyar emberekkel találkozni, annak érdemes ellátogatni Várhosszúrétre.
Forrás
Hírek.sk, - kovács -