2018. április 9., 10:33

Jókai Tibor emlékére

Szegényebbek lettünk egy jó magyarral, egy harcostárssal, aki sokat tett a felvidéki magyar iskolákért. Mély megrendüléssel fogaduk a hírt, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Jókai Tibor április 8-án, hosszan tartó súlyos betegség után visszaadta lelkét a Teremtőnek. Augusztusban lett volna 51 éves.

Jókai Tibor
Fotó: Ma7

Jókai Tibor hosszú éveken át küzdött azért, hogy iskoláink fejlődjenek, gyermeklétszámban gyarapodjanak, s az utóbbi évek iskolabezárásait nehezen élte meg. 1967-ben született, Búcsról származott. Dunaszerdahelyen tett érettségi vizsgát, majd tanulmányait a nyitrai egyetemen folytatta, ahol 1992-ben pedagógusi diplomát szerzett. A komáromi Béke utcai alapiskolában kezdett tanítani, s már ott részt vett a pedagógusszövetség tevékenységében.

Az igazi változást azonban a 2003-as év hozta meg számára, amikor létrejött a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Központi Irodája, melynek első vezetője lett. Sokat tett azért, hogy a szervezetet idehaza és az egész Kárpát-medencében megismerjék és elismerjék. 2014-től töltötte be a szövetség elnöki tisztségét és töretlenül folytatta lelkiismeretes munkáját. A felvidéki magyar oktatásügyért élt és tevékenykedett. A 2016-os dunaszerdahelyi magyar-magyar párbeszéden felvázolta oktatásügyünk jelenlegi helyzetét, a maga teljes valójában, ködösítés nélkül, rámutatva az előremenekülés lehetőségeire. Ott meggyőződhettünk róla, hogy teljesen és mélységeiben átlátja oktatásügyünk problémáit. Szavai sokunkban azóta is visszacsengenek…

Jókai Tibor több évtizedes áldozatos és építő munkájáért nemrég, nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, de a hétvégi rozsnyói országos pedagógustalálkozón már nem tudott részt venni. Az a fajta ember volt, aki az újságíróknak készséggel nyilatkozott, bármikor fel lehetett hívni, ha oktatásügyet érintő intézkedések láttak napvilágot. Véleményt formált és kritikát is megfogalmazott az iskolákat érintő témákban. Mindig készséges, segítőkész ember volt, aki szívén viselte még a pár fős létszámmal működő kisiskolák sorsát is. Biztosak lehetünk benne, hogy voltak még szép számmal tervei, amiket korai halála miatt már nem tud megvalósítani. Emlékét tisztelettel megőrizzük.

Megosztás
Címkék