2011. december 24., 08:30

Jézuskára várva

POZSONY. A 17.században Luther Márton, s nyomában a német reformáció a karácsonyt a gyermekek, a családok ünnepévé tette. A korábbi ajándékhozót, a jutalmazó Szent Miklóst Luther nem építette bele az ünnepbe, mert nem akarta, hogy a gyerekek a katolikus szentnek mondjanak köszönetet, hanem hogy hálájuk Jézus felé irányuljon.
Ekkor született meg a karácsonyi ajándékhozó, a gyermek Jézus megtestesítője, a Christkindl, a Jézuska figurája. A Jézuska nem ijesztő, nem büntető figura, mindenütt jelen van és másféle ajándékokat hoz mint a Mikulás.

A Jézuska magyar neve valószínűleg szláv változatból magyarosodott, hiszen szlovákul Ježiško a neve. A Jézuska a rejtőzködő ajándékhozók közé tartozik, a körülötte kialakult szokások arról szólnak, hogy a gyerekek sosem látják, mert éppen akkor távozik, amikor ők a szobába érnek. A nevében a fa alá helyezett ajándékok tanúskodnak csak a látogatásáról. Szokás, hogy a gyermekek karácsony közeledtével levelet írnak neki, melyben vágyaikról számolnak be. A levelet régebben az ablakba tették, hogy arra jártában a címzett biztosan megtalálja.

Német vidékeken a Christkindl (Jézuska) adta a nevét a karácsonyi vásároknak, a Christkindlmarktoknak is. Először Strassburgban, 157O-ben rendezték meg, majd általános szokássá vált. Nálunk az utóbbi évtizedekben honosodtak meg a karácsonyi vásárok.

A katolikuoknál a gyermek Jézus templomi megjelenítése kapott szerepet. Németül Jesuskindnek hívják. A Magyarországra eljutott szlávos Jézuska a kettő összeolvadását mutatja.

Katolikus ábrázolásainak másik típusa a Bambino Itáliában.. A Bambinok a Szent Gyermek kegyszobrai. A világ királyaként, aranygömbbel a kezében jelenítik meg. Ezeket a szobrokat oltárokon helyezik el. A legismertebb Bambinók Rómában és Prágában találhatók és a 18.századból származnak.
Megosztás