Jelentősen visszavágja az EU a kelet-közép-európai régió támogatását
Az Európai Bizottság kedden tette közzé javaslatát, mekkora felzárkóztatási támogatással számolhatnak a tagállamok a következő költségvetési ciklusban. A 2021 és 2027 közötti időszakban a kelet-közép-európai térség államai, Romániát és Bulgáriát leszámítva, kevesebb kohéziós forrásra számíthatnak, mint az előző hét évben. A legnagyobb mértékben a visegrádi négyek és a balti államok uniós támogatása csökken.
Az említett javaslat messze nem végleges, a következő hónapokban, években előbb a tagállamok kormányai fognak egymás között egyeztetni a költségvetési tervezetről, majd a nemzeti kormányok és az Európai Parlament közötti tárgyalásokon fog kikristályosodni a 2021 és 2027 közötti ciklus végleges büdzséje.
A régiónknak szánt támogatás csökkenése alapvetően két okra vezethető vissza: módosítják a támogatások odaítélésének szabályait, illetve a kohéziós források csökkenése visszatükrözi a térség államainak gazdasági fejlődését.
Az új feltételek szerint több pénzt kapnának azok az országok, amelyekben a pályakezdők körében kirívóan magas a munkanélküliek aránya, a klímaváltozás miatt gyors beavatkozásra van szükség, illetve több bevándorlót fogadtak be az elmúlt években.
A javasolt új elosztási szabályok szerint a korábbi 86 helyett 81 százalékos súllyal esik latba az adott tagállam egy főre vetített gazdasági teljesítménye, 15 százalék a munkaerőpiaci helyzet, míg 4 százalék a klímavédelmi kihívások és a migrációs ügyek súlya.
Az érvényben lévő uniós szabályozás szerint legfeljebb 24 százalékkal lehet csökkenteni a tagállamoknak szánt kohéziós támogatást. Ilyen drasztikus mértékben vonna el forrásokat az unió Magyarországtól, Csehországtól, Észtországtól és Litvániától, míg Lengyelország támogatását közel hasonló mértékben csökkentenék.
A térségünktől elvont támogatást főként a pénzügyi válság és a migrációs krízis által leginkább sújtott dél-európai régióba csoportosítanák át.
A visegrádi országok közül a legkevesebb elvonással Szlovákiának kell számolnia, ugyanis a gazdasági fejlődést ellensúlyozza a régiós átlagnál lényegesen rosszabb munkaerőpiaci helyzet. Ennek megfelelően, míg a szlovák kormány elégedettségének adott hangot, Magyarország jelezte, hogy nem ért egyet az átcsoportosításokkal.
Az uniós javaslat alkalmasnak látszik arra, hogy éket verjen a visegrádi országok amúgy is törékeny érdekközösségébe.
Nem lennénk meglepve, ha az uniós boszorkánykonyhában a most megjelent javaslatot ilyen szándékkal állították volna össze.
