Iskolabuszokkal a felszámolásért
Az összefogásnak most adta meg a kegyelemdöfést a Fico-kormány új ötlete, amelyhez a magyar miniszter és a doborgazi polgármester oly lelkesen asszisztál, mintha legalábbis értené, miről van szó.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint 909 magyar anyanyelvű lakos élt a Szigeten, és 232 beköltözött szlovák. Kevesebb, mint a magyarok egynegyede. Nevezhetnénk őket kolonizátoroknak is, de ne legyünk bárdolatlanok. Legyenek inkább honfoglalók, finomabban szólva nem őshonosak, akiknek ugyan sem ősük a temetőben, sem fillérekért elvett földjük a csatorna roppant víztömege alatt, csak a friss, falusi levegő, ami mindenki számára megszerezhető, meg az államalkotó többség joga, amit a szlovák alkotmány szavatol.
A honfoglaló szlovák lakosoknak azonban gyermekeik is vannak, akiknek nincs iskolájuk a Szigeten. Ezért ők kénytelenek a Pozsonyhoz csatolt, egykor magyar többségű Oroszvár szlovák iskolájába utazni. 9 nebulóról van szó, egyelőre. A Sziget három községében lakik durván 50 iskolás gyerek, akik közül 38 utazik naponta Bősre. Néhányan a doborgazi, páran pozsonyi iskolába járnak, nagyobbik hányaduk magyar iskolába.
Koalíciós szerződés sem kellett hozzá, hogy a Fico-kormány kitalálja, hogyan enyhíthet a bajokon: iskolabuszt ad a gyerekeknek. Hétfőn valóra vált az ígéret, és a nyolc (8) szlovák nebuló dalolva indult az oroszvári szlovák iskolába. Már hogyne daloltak volna, mint a kismadarak, hiszen részesei lehettek az Érsek miniszter úr által felsorolt áldásoknak (komfort, biztonság, utazási kultúra). Ami a többi gyermeknek természetesen nem jár. Õk kisebbségben vannak ebben az országban, hiába vannak többségben a régióban. Tetszettek volna szlováknak születni. Persze, nem biztos, hogy ettől a purgatóriumba kerülnek, hiszen választhatják az iskolabuszt ők is, és akkor nem lesz szükség iskolára. Ahogyan Kaliòák fogalmazott: „A kisközségek számára az iskolabusz olcsóbb megoldást jelenthet, mint a saját iskola fenntartása.“ (Körkép) Hogy mi ebben a logika? Talán az, hogy az iskola csak téglából van, a busz meg fémből. Tehát maradandóbb. A szellem nem fontos, szellentéssel helyettesíthető. Nem kell különösebben mélyre ásnunk, hogy kihantoljuk a döglött kutyát: itt a lopakodó asszimiláció újabb trükkje. Úgy csukjuk be az iskolákat, hogy buszokat adunk helyettük.
A tavalyi választások előtt a Smer-es Robert Kaliòák és a Most-Híd-as Bugár Béla tűzoltóautókat osztogatott a csallóközi polgármestereknek, hátha attól megjön a szavazó kedvük. Most eljött az iskolabuszok projektjének ideje. Akkor arról szólt a nóta, hogy a Smer-rel soha! Aztán mégis. Még az SNS-szel is! A patás ördöggel is. Mert a jellem, ugyebár...
Mondjuk, a tűzoltóautónak mindegy, hogy magyar tüzet olt-e, vagy szlovákot. A tűzoltó tömlőjéből kifecskendezett víznek is. A magyar nebulónak azonban nem mindegy, hogy van-e annyi joga, mint a szlovák nebulónak.
A Sziget három polgármestere közül az egyik a Most-Hídhoz áll közel. Gondolom, a fentiekből nem nehéz kitalálni, melyikük. Azt már március 3-án elárulta Érsek: „Az autóbusz Doborgazra kerül, a települések közötti működését a polgármester fogja koordinálni.” (Új Szó) Többek közt ez a gátja annak, hogy a Kis-Csallóköz három faluja összefogjon, és közösen lépjen fel érdekeiért. A közösen finanszírozott kisbusz (Somorjából járt a kompon) szerződését Boráros már fel is mondta, hiszen megkapta a maga kisbuszát, amit nem csak a gyerekek fognak használni. Mondjuk kirándultathatják rajtuk a potenciális hidas szavazókat. Ennyi a történet lényege.
Eddig csak tényekről írtam. A végén azért megjegyezném, hogy a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcban a császári oldalon harcoló magyarokat labancoknak hívták. Hogy sértő a jelző? Hát igen, bánjunk korrektül a szavakkal meg a konstellációval, mert még megsértődne a szpoluprácás párt elnöke, aki másról sem álmodik, mint a magyar egységről. Azzal fekszik, és azzal kel. Amelyet természetesen mindig a „másik oldal“ torpedóz meg. Aljasul és fondorlatosan. Például azzal, hogy majd beleköt ebbe a remek ötletbe is, pedig egész jó üzlet ennyi autóbuszt közbeszerezni, megvenni és leszállítani. Pénz van dögivel. Egy negyven millió eurót érő 1 kilométernyi eperjesi kerülőút árából többszáz mikrobuszt meg lehet venni. (A Nógrádot, Gömört átszelő autópálya meg 2025-ig elnapolva. Ha minden jól megy, akkorra úgyis kiürül az a régió.) Ráadásul be lehet zárni néhány iskolát, amelyet „megmentettünk“.
Amúgy nem történt semmi különös, akad még megvezetett és egy tál lencséért megvett polgármester éppen elég a Felvidéken. A többi, akinek meg fontos a magyarság, nyelje naponta a mérgét, hogyan akarják magyar többségű falujában felfuttatni a szlovák iskolát, szpoluprácás segédlettel. Például olyan hidas önkormányzati képviselővel, akit a „trojka“ állami hivatalhoz juttatott.
Ezt hívják magyar-magyar párbeszédnek, és ezért nem illik árulózni.
Kövesdi Károly
