Ingyenes-e az „ingyenebéd”?
Ha jó a kormány, jól teljesít az ország és dübörög a gazdaság, akkor lehet adakozni a népnek, bővíteni lehet a szociális juttatások körét is. Ennek a filozófiának a jegyében kezdte el támogatni az állam a parlamenti választások előtt pár hónappal az óvodás és alapiskolás gyerekek iskolai étkeztetését. Az intézkedés „ingyenebédként” került be köztudatba, és „diszkriminációmentesen” mindenkire vonatkozik, még a dúsgazdag szülők gyermekeire is. Valóban így van?
Amit már hónapok óta tudni, hogy ingyenes ebéd valójában állami támogatást jelent. Az erről szóló törvénymódosítás, miszerint az óvodáskorú gyerekek az óvodában töltött utolsó évükben ingyen jutnak ebédhez, 2019. január 1-jétől, az alapiskoláskorúak esetében pedig szeptembertől lépett érvénybe. A törvényjavaslatot a Smer parlamenti képviselőcsoportja nyújtotta be, és ellenzéki képviselők támogatásával összesen 99 képviselő szavazta meg.
A törvény elfogadása óta olyan bizonytalan hírek is szárnyra keltek, hogy az ingyenes ebéd valójában nem is annyira térítésmentes, és nem kis terhet róhat a fenntartókra és az intézményekre.
„Véleményem szerint egy kicsit túl lett ragozva az ingyenebédügy, ami valójában az állam pénzbeli hozzájárulását jelenti az óvoda utolsó évfolyamát látogató gyermekek és az alapiskolák diákok étkeztetéséhez. Ez az összeg az alapiskolák esetében diákonként 1,20 euró" – mondja megkeresésünkre Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója.
„Ez az összeg nálunk fedezi az alsó tagozatos diákok teljes élelmiszerköltséget, a felső tagozatos diákok esetében 3 centtel kell még minden ebéd élelmiszerköltségéhez a szülőknek hozzájárulniuk. Emellett az ebéd elkészítésének rezsiköltségéhez havonta még további 2 eurót kell a szülőknek befizetniük” – teszi hozzá az igazgató.
Az "ingyenebéd"-história azonban nem ilyen egyszerű, hiszen ezen kívül minden iskola bizonyos összegű letétet szed be a szülőktől az adott település általános érvényű rendelete értelmében. Az érsekújvári oktató-nevelő intézményeknek a rendelet szerint 20 eurót kell évente a szülőktől begyűjteniük. Ez a letét egyfajta biztosíték, és arra szolgál, hogy az ebédről a szabályok szerint időben nem kijelentett, egyébként rendszeresen étkező diák elkészített ebédjét fedezni tudják.
„Az a szülő, aki időben kijelenti gyermekét az ebédről, a letétet az év végén teljes összegben visszakapja, vagy átviheti a következő tanévre. Bár még nagyon az elején járunk, mégis úgy látom, hogy ez a bonyolulttá vált iskolai étkeztetés a támogatás pozitív ötlete mellett nem kis többletmunkát jelent az iskolák számára. Bonyolódik az étkezdei adminisztráció, valamint az ebédkiosztás megszervezése is, és a sajtóban megjelent nem teljes körű tájékoztatások is félreértéseket eredményeznek a szülő és az iskola közti kommunikációban” – magyarázza Priskin Zoltán.
Az iskolai és óvodai étkeztetés állami támogatását tehát fix 1.20 euróban állapította meg a mostani törvénymódosítás. Megtörténhet a közeljövőben, hogy az energiaárak, minimálbérek és élelmiszerárak folyamatos emelkedése miatt ez az összeg kevésnek fog bizonyulni, és maga az „ingyenebéd„ is jóval drágább lesz a jelenleginél.
Jelenleg az állam évente erre a célra nagyjából 108 millió eurót különít el az évi költségvetésből. Lehet, hogy ebből az összegből az igazán rászorultaknak többet is tudna az állam támogatásként nyújtani, mint egyszeri meleg ebédet. Esetleg reggelit is kaphatnának vagy uzsonnát. De ezzel az összeggel akár emelni lehetne a rendszeresen folyósított szociális segély összegét is a rászorultaknak.
