II. János Pál pápa külföldi látogatásai - "Isten áldd meg a magyart!"
II. János Pál 129 országban járt, köztük több olyan volt, amelynek földjére római katolikus egyházfő korábban soha nem tette a lábát. Elutazott például Nagy-Britanniába, ahol találkozott az anglikán egyház fejével és II. Erzsébet királynővel. Járt a többségében görögkeleti vallású Romániában is: az 1054-es nagy egyházszakadás óta ő volt az első pápa, aki meglátogatott egy ortodox többségű országot. A pápák közül ő járt először Görögországban, Auschwitzban, s elsőként ő keresett föl egy mecsetet is damaszkuszi útja során.
Kiemelkedő jelentőségű volt II. János Pál 2000. márciusi zarándokútja a Szentföldön, amikor Jordániába, Izraelbe és a palesztin területekre látogatott. Ennek során a szentatya találkozott két főrabbival, a jeruzsálemi főmuftival, meglátogatta a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyet, és imádkozott a Siratófalnál. Számos államot többször is felkeresett, ezek főként európaiak voltak.
Szülőföldjére, Lengyelországba kilencszer utazott, s ugyanennyi zarándokutat tett Franciaországban. Spanyolországba ötször, Portugáliába négyszer, Ausztriába és Németországba háromszor látogatott. Magyarországra kétszer jött: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6. és 7. között. Európán kívüli földrészeket is gyakran fölkeresett: az Egyesült Államokban hétszer, Mexikóban ötször, Brazíliában négyszer járt, 13 utat tett az afrikai kontinensen, kettőt a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában.
II. János Pál első ízben, 1991. augusztus 16-án járt Magyarországon. A fogadó ország iránti megkülönböztetett tisztelet elmaradhatatlan gesztusaként a repülőgép lépcsőjéről lelépvén térdre borulva megcsókolta Magyarország földjét. A magyar állam nevében Göncz Árpád államfő köszöntötte a vendéget, kiemelve, hogy személyében először lépett katolikus egyházfő magyar földre. II. János Pál pápa válaszbeszédében magyarul közölte: "Bízom benne, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbönálló új évezrednek egy szép Magyarországot igyekeztek építeni. Isten áldd meg a magyart!"
A szentatya helikopteren Esztergomba utazott, ahol a prímási palotához vezető mintegy három kilométeres úton hívek ezrei köszöntötték. Az esztergomi bazilikában pontifikált szentmise előtt csendes imával rótta le kegyeletét Mindszenty József hercegprímás sírjánál. A bazilika oszlopcsarnoka előtt felállított liturgikus térben a pápai oltárt a magyar katolikus egyházat reprezentáló tárgyak díszítették. Az egyházfő miseruhája erre az alkalomra készült, díszítő sávjain alapmotívumként ősi magyar ornamentika volt látható, a ruha díszítő sávjának alsó részébe elöl az esztergomi bazilika képét hímezték. Paskai László bíboros, esztergomi érsek köszöntő szavai után a pápa szentbeszédében megemlékezett Mindszenty József hercegprímásról, majd a szertartás pápai áldással és a Himnusz közös eléneklésével ért véget.
Esztergomból II. János Pál az Országházba látogatott. Itt Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte, az államfő és a pápa kölcsönösen megajándékozta egymást. Göncz Árpád arra kérte a katolikus egyház vezetőjét, hogy az eddigiekhez hasonlóan támogassa azt a gyakorlatot, amelyet Magyarország valósít meg a nemzetiségi kérdésben. Az Országház delegációs termében Antall József miniszterelnök családja körében fogadta a pápát, majd a kormányfő és az egyházfő négyszemközti beszélgetést folytatott németül. Ezután II. János Pál jobbján a köztársasági elnökkel, balján a kormányfővel a parlament főlépcsőjéről üdvözölte a Kossuth téren összesereglett több tízezres tömeget.
Augusztus 17-én a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete és a magyar szentek előtti főhajtás jegyében mutatott be szentmisét a pápa a pécsi repülőtéren egybegyűlt több tízezer hívő körében. Beszédében hangsúlyozta: az utolsó negyven évben egy vasöklű szervezet ateista álkultúrát és életformát kényszerített a magyar nemzetre, s ezért a radikális megtérés szükségességét hangoztatta. A mise alatt a szentatya ajándékokat kapott a pécsiektől, köztük a pécsi bazilikát formázó Zsolnay porcelánszobrot és vázát. Megajándékozták őt a nemzetiségiek képviselői is.
Visszatérve Budapestre a Magyar Tudományos Akadémia Úri utcai székházában Kosáry Domokos MTA-elnök üdvözölte II. János Pált, aki magyar nyelven szólt a tiszteletére egybegyűlt tudósokhoz, művészekhez, a magyar szellemi élet kiválóságaihoz. Este a szentatya a budapesti Apostoli Nunciatúra új épületének kertjében a Magyarországon akkreditált diplomatákkal, valamint számos ország és nemzetközi szervezet képviselőjével találkozott.
Augusztus 18-án II. János Pál Máriapócson görög katolikus szertartás szerinti szentmisét pontifikált, majd Nyíregyházára utazott. Délután Debrecenben a Református Nagytemplomban ökumenikus istentiszteleten vett részt, s a templomkertben koszorút helyezett el a hitükért Nápolyba gályarabságra hurcolt magyar protestáns lelkészek emlékoszlopán. Budapestre visszatérve este az Apostoli Nunciatúrán létrejött a nagy jelentőségű találkozó a katolikus egyház feje és a magyarországi zsidó közösség delegációja között. A pápa felhívta a keresztényeket és a zsidókat: közösen igyekezzenek jobban megismerni egymást, lépjenek párbeszédre, és működjenek együtt az emberi jogokért és az antiszemitizmus ellen folytatott küzdelemben. Beszédét imádsággal fejezte be, majd azt kívánta: "Egyesítse ez az imádság a magyar föld minden lakóját az Úr békéjében".
Augusztus 19-én II. János Pál Szombathelyen, Szent Márton védőszent egyházmegyéjében szentmisét mutatott be, majd Budapesten, a Mátyás templomban kispapokkal és szerzetes-növendékekkel találkozott. Este a Népstadionban a fiatalság - közöttük Erdélyből, Felvidékről és Kárpátaljáról érkezettek - előtt mondott beszédet.
Augusztus 20-án a pápa a budapesti Szent István Bazilikában közös imádságon vett részt betegekkel és öregekkel, majd a Szent Jobb ereklyével vonult a Hősök terére, s misét pontifikált. Szent István király ünnepén a magyar királyról szólva hangsúlyozta: "Ez az ember, István, a magyarok királya és nevelője támogasson titeket azokban a feladatokban és fáradozásokban, amelyeket jövőtök útjain vállalnotok kell". A szovjetunióbeli eseményekre - a Gorbacsov elleni puccsra - utalva úgy nyilatkozott, hogy a Mihail Gorbacsov által megkezdett folyamatnak nem szabad megszakadnia. "Könyörgök, hogy ne kerüljenek veszélybe azok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt években tettek azért, hogy az egész társadalom visszakaphassa szavát és méltóságát." - mondta. A mise után a pápa a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjaival találkozott, majd visszatért Rómába.
II. János Pál összesen 1 247 613 kilométert utazott Olaszországban és a világban, azaz több mint háromszor tette meg a Föld és a Hold közötti távolságot. A 104 külföldi út során összesen 822 napot, azaz több mint két évet és három hónapot töltött a Vatikánon kívül.
