Ígéretes összefogás - Megvédjük az iskoláinkat?
Megtelt csütörtökön a Magyar Közösség Pártja pozsonyi székházának kisebbik tanácsterme. Eleget tett a meghívásnak minden fél, akiket az MKP arra kért, fogjanak össze a veszélybe került magyar iskolák megmentésért. A Magyar Közösség pártját A. Szabó László oktatási és kulturális alelnök, a Most-Híd pártot Érsek Árpád parlamenti és Ožvald Erzsébet megyei képviselő, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét Pék László elnök, a Csemadokot Bárdos Gyula elnök, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát Tokár Géza szóvivő, a Szlovákia Magyar Szülők Szövetségét pedig Mézes Rudolf elnök képviselte a megbeszélésen, melynek végén közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a résztvevők.
A találkozóra az oktatási tárca közelmúltban beharangozott takarékossági intézkedései szolgáltattak alapot, amelyek fokozatosan a szlovákiai magyar iskolák 30 százalékának bezárásához vezetnének. Időközben kiderült, hogy a tervezett intézkedést a Szlovákiai Falvak és Városok Társulása (ZMOS) az előzetes hírekkel ellentétben nem támogatta, csupán a szervezet elnöke híve a leépítésnek.
A kisiskolákra nézve fenyegető változást a közoktatási törvény tárcaközi elbírálás alatt álló módosítása tenné lehetővé. Ennek kapcsán kiszivárgott egy jegyzék, amelyben 129 település szerepel, az oktatási intézmények azonban nincsenek megnevezve. A Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség tudomása szerint a 129 iskolából 13 magyar tanítási nyelvű.
"Ez azonban korántsem a végleges szám" - figyelmeztetett a tanácskozás után Pék László, az SZMPSZ elnöke. "Csak azok az iskolák szerepelnek a jegyzékben, amelyek többlettámogatásért folyamodtak a minisztériumhoz. A törvénytervezet mostani változata sokkal több iskolát érint" - hangoztatta. Számításaik szerint ha a törvénytervezetet jelenlegi formájában hagyná jóvá a parlament, megszűnne 33 1-4. osztályos iskola és 41 teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű iskola. Előbbieknél 11 illetve 13, utóbbiaknál a 65- vagy 75 lenne a megkövetelt diáklétszám. Ennek a követelménynek összesítve a jelenlegi magyar tanítási nyelvű iskolák 30 százaléka nem tenne eleget.
A tárgyaló felek az MKP székházában arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatási tárca és a ZMOS vezetőségével is tárgyalniuk kell többek között a támogatási rendszer megváltoztatásának szükségességéről. Pék László szerint nem kérdőjelezik meg, hogy az oktatási rendszer racionalizálásra szorul. Ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a kisiskolák ne legyenek a végrehajtandó intézkedések áldozatai, mert ez a szlovákiai magyar közösség számára végzetes lenne.
"Eddig az oktatási hivatal bírálta felül azokat a többletkérelmeket, amelyeket az iskolák a működtetésükre kértek, most pedig az oktatási minisztérium jogosult erre, és a törvény értelmében meg is szabhatja azokat a racionalizációs lépéseket, amelyek a minisztérium szempontjából fontosak és ezeket próbálja rákényszeríteni az önkormányzatokra, a fenntartókra, valamint az iskolákra" - magyarázta újságíróknak Pék László. Hozzátette: szerencsére a fenntartói jogot nem vették el, az iskolák jogalanyisága is megmaradt, továbbá az iskolatanácsoknak is vannak bizonyos kompetenciái. Ez lehetővé teszi, hogy a szakmai és társadalmi szervezetek, valamint az érintett önkormányzatok nyomást gyakoroljanak az illetékesekre annak érdekében, hogy olyan megoldás szülessen, amely az érintetteknek is megfelel.
"Mindenképpen fontosnak tartjuk azt, hogy a helyi közösségek ügyeiben elsősorban a helyi választott képviselők dönthessenek, tehát az ún. szubszidiaritás elvét mindenképpen be kell tartani. Nem szerencsés, ha a központból diktálnak akár egy törvénnyel is, hogy mit kell tenni a helyi közösségnek. Amennyiben a helyi közösség esetleg önrészből tudná finanszírozni az iskolák fenntartását, mindenképpen a lehetőséget kellene adni, nem szabad "direktíven" meghatározni, hogy 12 gyerek alatt nem működtethet egy önkormányzat iskolát. Mindenképpen a helyi szintű döntéseknek kellene nagyobb súlyt adni" - hangoztatta A. Szabó László.
Mivel a probléma nem csupán a magyar, hanem a dél szlovákiai szlovák tanítási nyelvű iskolákat is fokozottan érinti, az MKP székházában lefolytatott tanácskozás résztvevői regionális együttműködésben gondolkodnak, az érintett települések szlovák önkormányzati képviselőivel és intézményvezetőivel is tárgyalni akarnak. Mozgósítani szeretnék a helyi közösséget pártállásra és nemzetiségre való tekintet nélkül, mert meggyőződésük, hogy a vegyes lakosságú területek oktatásának irányítását minél inkább a helyi közösségek felé kell vinni.
Érsek Árpád a Most-Híd nevében vállalta, hogy parlamenti képviselőként találkozót kezdeményez Dušan Èaploviè miniszterrel, ahol a két párt és az SZMPSZ képviselői jelennének meg. Ožvald Erzsébetet, Pozsonypüspöki polgármesterét azzal bízták meg, hogy hozzon tető alá egy találkozót a ZMOS elnökével, mert szeretnék tisztázni az álláspontjukat. "Ezek olyan problémák, amik mindenkit érintenek, nem csak a magyarságot, hanem a többi embert is Szlovákiában. Elfogadtuk, hogy mindkét petíciót, amit az MKP és a Híd beindított, támogatni fogjuk, és felkérjük azokat az embereket, akik velünk vannak, hogy ők is írják ezeket alá, hogy bebizonyítsuk, erő áll mögöttünk" - fogalmazott a tárgyalást követő sajtóértekezleten Érsek Árpád.
"Nagyon konstruktív volt ez a megbeszélés. Mindenki átérezte annak a súlyát, hogy milyen kérdésről beszélünk. Most elsősorban a tiltakozást fogalmaztuk meg, de tisztában vagyunk azzal, hogy a tiltakozáson túl konkrét megoldási javaslatokra is szükség lesz, hiszen a kisiskolák helyzetén nemcsak rövidtávon, hanem hosszútávon is segíteni kell, ez pedig feltételezi azt, hogy nekünk szakmai tárgyalásokat kell a továbbiakban is folytatnunk" - nyilatkozta A. szabó László hozzáfűzve, nagyon reméli, hogy ez a közös fellépés nem csak rövid távon, hanem hosszú távon is gyümölcsöző lesz. A felek közös nyilatkozata ezt előirányozza.
