2014. április 27., 13:55

Idén is megelevenedtek a tavaszi hadjárat csatái

Nagysalló. Az 1848-49-es szabadságharc legsikeresebb ostroma, az 1849-es tavaszi hadjárat tiszteletére a Felvidéken is évente emlékhadjáratot tartanak. A hagyományőrző csapatok Nagysallóról indultak, majd további települések érintésével eljutottak Komáromba Klapka György szobrához. A hadjárat során rendhagyó történelem órákat is tartottak, Madar községben pedig csatajelenetben is volt részük az érdeklődőknek.

Szemerkélő esőben indultak útjukra az idei Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat résztvevői. A huszárok, barantások és gyalogosok nagyszabású, látványos vonulása idén is Nagysallón kezdődött, majd a köbölkúti csatára emlékeztek a hagyományőrző csapatok és a helybeliek.
Az emlékhadjárat az 1848/49-es magyar szabadságharc példaértékű hadjáratának álllít emléket, amely 1849. április 2-tól május 21-ig tartott. Fő célja az osztrák császári csapatok bekerítése és Komárom felmentése volt, s a magyar honvédség részleges sikerével zárult.

A rendezvény a már jól bevált forgatókönyv szerint zajlott. A bevonulás után a huszárság és a gyalogság jelentést tett az adott község polgármesterének, majd az emlékezők közösen megkoszorúzták az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc helybeli emlékművét.

Tárnok Balázs, szervező, az Első Izsai Lovas és Hagyományőrző Egyesület tagja elmondta: "A lovasok az egész utat természetesen lóháton tették meg, míg a gyalogosok az egyes községekbe gépjárművel érkeztek, és a falu egy bizonyos részéről vonultak fel a központi helyre, így azt mondhatom, hogy mind a lovasság, mind a gyalogság elfáradt, ugyanakkor nagyon tartalmas nap volt. Az eső és a nagyon barátságtalan idő ellenére a lovasság derekasan helytállt és egy élvezetes napot tudhatunk magunk mögött".

Az emlékhadjárat első napján Perbetén vertek tábort a csapatok. A falubeliek egy rendhagyó történelemórán ismerkedhettek meg a szabadságharc eseményeivel, a hagyományőrzők ruházatával, a fegyverekkel.

A hadjáraton idén is mintegy száz hagyományőrző vett részt. Szép számmal csatlakoztak asszonyok is markotányos ruhában, népviseletben, és szoknyás huszárok is nyeregbe pattantak a honvédekkel.

"Van két csapat Székelyföldről, jöttek az Õrségből, Magyaroszág több pontjáról, úgy mint Székesfehérvár, Veresegyház, Vác, Szeged, Budapest, és van a hazai szervező csapat az Első Izsai Lovas- és Hagyományőrző Egyesület, mely gyalogos és lovas alakulattal is képviselteti magát" - mondta Tárnok Balázs.

A hadjárat másnapján Madaron több százan várták a hagyományőrzőket. A szőlőültetvények és pincesorok között a Sutyu-völgyben összecsaptak az osztrák császári sereg katonái és a magyar honvédek.

A csapatok hősiesen küzdöttek, végül a magyaroknak sikerült megszerezniük a zászlót, így a csata az ő diadalukkal végződött.

A csapatok vonulása korabeli időket idézett, énekszóval, dobszóval tették élvezetessé műsorukat. A hagyományőrzők végigjárták a tavaszi hadjárat egyes helyszíneit.
Utolsó állomásként Révkomáromban Klapka György tábornok szobránál tisztelegtek a huszárok.

(A tavaszi hadjáratról ősszeállítást láthatnak majd a Felvidéki Híradóban is.)


Megosztás