I. Károly király és Nagy Lajos oklevelei már a Magyar Nemzeti Levéltárban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Értéktár program keretében 27 millió forintért megvásárolta a 65 dokumentumot, köztük középkori okleveleket is tartalmazó Rakovszky-iratgyűjteményt, amely ötéves letétben a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményébe kerül.

A 65 dokumentum összesen 80 oklevél szövegét tartalmazza, ebből 51 középkori eredetű. A Rakovszky-család történetét a 13. századi írott forrásokig tudják a szakemberek visszavezetni. A most felajánlott iratanyag jelentőségét elsősorban a Kocsóc (szlovákul Koèovce, németül Hochk) és a szomszédos birtokokra vonatkozó 38 középkori oklevél adja. Az anyag a középkori magyarországi hivatali írásbeliség pótolhatatlan forrásai.

A legrégibb darab 1321-ből való, I. Károly király oklevele. Külön említést érdemel I. Nagy Lajos király 1343. évi két oklevele, amelyekben az uralkodó Demeter fia Kányát és Simon fia Jánost kiemeli a trencséni vár várjobbágyai közül és országos nemességet ad nekik. A dokumentum viszonylag késői emléke a 13. század második felétől felbomló várjobbágyság intézményének.

A családi levéltárban kilenc eredeti királyi oklevél található, amelyek közül Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király hat eredeti kiadványa is kiemelendő. Az iratanyag 1526 utáni része is számtalan fontos egyedi dokumentumot, királyi, nádori, országbírói oklevelet tartalmaz, legfiatalabb darabja 1818-es keltezésű.

Az iratanyagra vonatkozó adatok szerint a gyűjtemény 1914-ben a kocsóczi kúriában volt, Rakovszky Antal őrizete alatt. Ezt követően – ismeretlen időben és helyen – mikrofilm készült róla, amely a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. Az iratanyag a család tulajdonában maradt, Budapestre került. Az MNB Értéktár programja számára az örökösök ajánlották föl megvételre.

A 27 millió forintért megvásárolt különleges értéket képviselő gyűjteményt a magyar nemzet kulturális örökségének részeként az MNL Országos Levéltára fogja őrizni.