Húszéves a Kolozsvári Nyilatkozat
1989 decemberében a hetven évvel korábban idegen elnyomás alá kényszerített erdélyi magyarság történelmi esélyt nyert arra, hogy politikai akaratát szabadon kifejezze és saját sorsának alakítója legyen. Közel három év útkeresés és termékeny belső vita után, 1992. október 25-én nemzeti közösségünk akkor még egyedüli érdekképviseleti szövetsége a Kolozsvári Nyilatkozatban határozottan és egyértelműen megfogalmazta a stratégiai célt: a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómiák megteremtését és működtetését, mint egyetlen olyan közjogi megoldást, amely hosszú távon garanciát jelenthet a szülőföldön közösségként való megmaradásra.
A Kolozsvári Nyilatkozat egyhangú elfogadása és az eskütétel 20. évfordulója alkalmából, 2012. október 27-én az Erdélyi Magyar Néppárt politikatörténeti konferenciát szervezett a kincses városban. A rendezvény végén a Néppárt szenátor- és képviselőjelöltjei megújították a két évtizeddel ezelőtt letett esküt, és egy új nyilatkozatot fogadtak el, amely az autonómia ügyének felvállalásán túl Románia modernizációs lehetőségeként a föderalizmust, a hagyományos régiók szövetségi rendszerét jelöli meg.
A konferencia keretében a jelen lévők az elmúlt két évtized fontosabb politikai eseményeit idézték fel, különös hangsúlyt fektetve az erdélyi magyar önrendelkezés kivívására irányuló, vagy azt akadályozó eseményekre.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a folytonosság jelentőségére hívta fel a figyelmet beszéde elején, mondván: ma is kötelező érvényű a Kolozsvári Nyilatkozat szelleme. A "hivatalos politikai kurzus opportunista képviselői" szerint a Nyilatkozatban foglalt célok nagyrészt megvalósultak, azonban mindenki tapasztalhatja, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz - mutatott rá. Tőkés László az elmúlt húsz év érdekképviseletének hibáiról szólva a politikai asszimilációt, a "tájbasimuló helyzetpolitizálást" és a bármi áron való kormányzati szerepvállalást emelte ki. Az Erdélyi Magyar Néppárt kötelessége az autonómia ügye, és a politikai önazonosság következetes képviselete, hangsúlyozta, s a gyökeres változások melletti kiállásra biztatva a néppártiakat. Hozzátette: hallja a pesszimista hangokat is, de az 1989-es események tapasztalata arra tanította: még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni igazunkat, és nyerhetünk, ha bízunk az isteni gondviselésben, valamint ha elegendő akarat van bennünk céljaink megvalósítására.
A konferencián részt vett Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára is, aki csatlakozva a Kolozsvári Nyilatkozat esküjéhez kijelentette: olyan fogadalom ez, amelyet meg lehet és meg is kell tartani. Az autonómia olyan közös Kárpát-medencei ügy, amelynek nem elválasztania, hanem összekötnie kellene az erdélyi magyar pártokat.
A Néppárt rendezvényén Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Borbély Zsolt, az EMNT alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője, Bakk Miklós politológus is felszólalt. Gál Kinga európai parlamenti képviselő videóüzenetben köszöntötte a megjelenteket. Az esemény záróakkordjaként a résztvevők megkoszorúzták Márton Áron szobrát a Szent Mihály-templom előtt.
