Hun karácsonyt ünnepeltek Gömörben

A Kerecsen sólyom a fény madara. Az ünnep alkalmával röptették a sólymokat, hogy az emberek lelke a sólymok közvetítésével közelebb kerüljenek az újjászülető fényhez.

"Nagyon örülök, hogy egyre mélyebb lelkülete van a rendezvénynek, és szinte Nagy-Magyarország minden tájékáról érkeztek emberek, hogy együtt virrasszanak és segítsenek a világosságnak legyőznie a sötétséget, mivel december 21-én van a leghosszabb éjszaka, és mi ezzel is segítjük a jót, hogy győzedelmeskedjen a rossz felett" - nyilatkozta Tóth Zoltán szervező, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke.

Az ünnepség elmaradhatatlan része volt a regőlés. Pál Gyula szolnoki regős szerint a regőlésnek egyfajta pszichotikus hatása van, egy érzéken kívüli észlelés jön létre, aminek köszönhetően elődeink kapcsolatba tudtak lépni a felső világgal, őseikkel a segítőikkel.
"A regőlés nagyon régre tekint vissza. Régen a tűz körül így tanították a gyerekeiket az őseink. Vannak hosszabb regőlések, amik szinte mesék, történetek, de vannak, amit a varázslatokhoz használtak, csak erős szavakból, rövid mondatokból állnak, és a doboláshoz készülnek".

"Ez nagyon ősi szokás, még az ősmagyaroktól származik. A fényt a kerecseny hozza – és nekünk illik ezzel foglalkozni, mivel a nevük Kerecsen Motorosok, úgyhogy ez egy nagyon régi hun-magyar hagyomány" - hangsúlyozta Pál Dénes, nagybalogi helytörténész.  

A napfelkeltéig tartó ünnepségen böjtött tartottak, nem ettek, alkoholt nem fogyasztottak. Minderre csak a fény megszületésekor, az új év kezdetekor kerülhetett sor, amikor megölelték és megvendégelték egymást. A nagybalogi Tor-hegyen közel százan ünnepelték a Fény ünnepét.