Hozzáadott érték – Nők a közép-kelet-európai gazdaságért

Az ösztönző erő Magyarországról indult. A nagykövetség segítségével még decemberben szólította meg a felvidéki gazdasági és a közélet mintegy 15-20 szereplőjét a magyar külügyi tárca kiemelt külgazdasági kezdeményezésekért felelős nagykövete, Horváth Viktória, hogy fórumot teremtsen az együttgondolkodásnak - emlékeztetett köszöntőjében a nagykövetség jelenlegi megbízott ügyvivője, Szabó József. A résztvevők akkor is arra keresték a választ, hogy mit tehetnek a régió növekedése érdekében a gazdaság női szereplői. Már akkor eldőlt, az együttgondolkodásnak és a kapcsolatépítésnek keretet adhat egy szélesebb körben összehívott konferencia, ahol lehetőség nyílik a tudásátadásra, a tudásbázis építésére és egy új horizontális kapcsolatrendszer kialakítására.

A megszervezését Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Magyar Nemzeti Kereskedőház érsekújvári irodája, pontosabban annak vezetője, Néveri Varagya Szilvia vállalta fel. Agrárszakértő, közgazdász, vállalkozó, jogász, couch, újságíró – számos szakma képviseltette magát a konferencián, hogy a magyarországi tapasztalatokat meghallgatva a továbblépés, az építkezés lehetőségeit vegyék számba.  

A nőpolitikáról egyre több szó esik, az amerikai és nyugat-európai tendenciákat ismerjük is, de saját magunk helyét is meg kell találni, mert a közép-kelet-európai térség egyelőre nem tudja úgy kezelni a nőkérdést, mint a fejlett nyugat – mondta bevezetőjében Horváth Viktória nagykövet, hangsúlyozva azt is, hogy a kezdeményezés nem valami ellen szól, hanem a valami mellé odaállva elvét követi. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hozzáadott érték programmal a horizontális kapcsolatrendszer építését tűzte célul, első lépésként a Kárpát-medencében, de a tervek között szerepel azt a V4-ek szintjére is kiterjeszteni. Az eddigi tapasztalatok régiónként nagy különbséget mutatnak, ez is a kapcsolatépítést és az információcserét ösztönözheti. Horváth Viktória a magyar példából kiindulva úgy véli, a nőkérdést a gazdaságpolitika és a családpolitika viszonyában kell vizsgálni, ezen a két téren kell erős törvényi hátteret teremteni, olyat, amely segíti a nőket, hogy az új kihívásoknak is megfeleljenek, ilyen például a digitális világ, amelynek térnyerését nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Landwerh Klára a női egyesületeket tömörítő világszervezet tagjaként arról beszélt, hogy nincs általános recept, a nők helyzetét értékelve mindenhol más a probléma. A közép-európai térségben két fő gond van, hogyan tudnak gyermekvállalás után az anyák visszatérni a munkaerőpiacra, illetve az 50 fölötti nők érvényesülési lehetőségei. A magyar kormány új programokkal is segíti a munkaerőpiacra való visszatérést. Úgy véli, az érdekérvényesítés hatékonyabb lenne, ha a női szervezetek ernyőszervezete megalakulna, mert akkor az energiák nem aprózódnának fel.

A magyar nemzetpolitika új dimenziója a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési támogatások rendszere, amely vállalkozások támogatásával, munkahelyteremtéssel a szülőföldön maradást hivatott ösztönözni – mondta a határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárság munkatársa, Jáger Diána. A 2016-ban Vajdaságban és Kárpátalján elindított programot folyamatosan kiterjesztik az egész Kárpát-medencére. Vajdaságban 50 milliárd, a Kárpátalján több mint 25 milliárd forintnyi nagyságrendű támogatásról van szó. A Felvidékre idén 1 milliárd forint érkezhet, kedvező hitel, illetve vissza nem térítendő támogatás formájában, most a pályázatokat lebonyolítását biztosító intézményi keretek megfogalmazása van folyamatban.

Ugyancsak gazdaságélénkítő céllal működik a Magyar Nemzeti Kereskedőház is, melynek a működési mechanizmusát Apró Adrienn operatív igazgató mutatta be. Ez a hálózat is sokban segítheti a gazdasági tér női szereplői is. 4 kontinens 60 országára terjed ki a hálózati tevékenysége, de elsősorban a közép-európai együttműködésre, ezen belül is a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokra fókuszál, s ezt szolgálja a 22 határon túli iroda is. A közvetlen céges kapcsolattartás mellett konferenciák szervezése is a feladata. Hagyományteremtő céllal valósították meg az idén március közepén tartott első Kárpát-medencei Konferenciát és Kiállítást Hajdúszoboszlón, ahol a 200 kiállítóból 26 a Felvidéket, s ebből is 3 nők által jegyzett céget képviselt.

A forrásokhoz való jutás egy következő fóruma a Visegrádi Alap, amelynek igazgatója, a lengyel Beata Jaczewska az eszközök és a lehetőségek tárházát vázolta. Kultúra, oktatás, tudományosság, képzés – számos szegmense van a támogatott területeknek. Már döntés született a pályázati rendszer egyszerűsítéséről, az azonban nem változik, hogy továbbra is főként innovatív ötleteket várnak, de a női kezdeményezések támogatását is rendkívül fontosnak tartják.  

A kapcsolatépítésnek lehet jó példája a 2013-ban alakult Magyar Női Unió, melynek vezetője Batthyány-Schmidt Margit amellett, hogy a vidéki nők érdekképviseletét és -érvényesítését vállalta fel, a női hálózatok európai szintű összekapcsolásában is érdekelt.

A kapcsolatépítés egy következő formája a digitális tér, amely fontos terepe lehet a karrierépítésnek. A Budapesti Gazdasági Egyetem docense, Szabó Eszter ennek fontosságát mutatta be. Mint mondta, a személyes kapcsolattartás elengedhetetlen, de a jelenlét a digitális térben legalább ilyen elkerülhetetlen. Egy elmélet szerint a karrierépítésben a teljesítmény mindössze 10 százalékot nyom, a siker 30 százaléka az imidzsen, a branden múlik, és 60 százalékban a láthatóság, az ismertség a meghatározó. A szociális háló nélkül tehát ma már a karrierépítés elképzelhetetlen.

A konferencia egyértelműen megmutatta, az anyaország részéről segítőszándékból nincs hiány, hasznosítható, követhető jó példák is vannak, amelyek segíthetik a felvidéki szándékot. Az elkövetkező hetek feladata tehát egy polgári társulás létrehozása lesz, amelynek megalakítással járó teendőit Néveri Varagya Szilvia vállalta. A hazai jelenlévők ugyanis abban egyetértettek, hogy az érdekérvényesítés könnyebb lenne, ha fóruma lenne a nőknek, ha összefogással, együtt lépnének fel a közélet és gazdasági élet női szereplői a közösség erősítése érdekében.