Honnan jöttek az európaiak?
Forradalmian új genetikai vizsgálatról és új népvándorlás-elméletről számolt be a Nature magazin. A publikált kutatásban 3-8 ezer évvel ezelőtt élt népeket vizsgáltak, érdekessége, hogy mindehhez magyar kutatók is hozzájárultak.
Egy nagy uniós projekt eredményeit közölték a Nature-ben, 101 teljes genomadatot, ennek 10 százaléka az, ami a Kárpát-medence területéről, a bronzkori temetkezésekből származik. A nagy kérdés az indoeurópai népek vándorlása, illetve az észak-európai bronzkori népek migrációja - magyarázta Kiss Viktória, az MTA BTK Régészeti Intézetének szakembere az M1 Minden Tudás című műsorában.
A régészeti lelőhelyekről származó minták elemzése szerint a Fekete-tenger feletti sztyeppevidék volt egykoron az indoeurópaiak őshazája. Magyar kutatók négy Kárpát-medencei középső bronzkori sírcsoportból vettek mintákat, az érdi, százhalombattai, battonyai és szőregi temetkezésekből. Érd határában egy középső bronzkori település maradványaira bukkantak, ezt a korszakot Kr. e. 2000 és 1500 közé teszik.
Szeverényi Vajk, az MTA BTK Régészeti Intézetének szakembere hozzátette, különlegesség, hogy ebben a korszakban ezek a közösségek hamvasztásos temetkezési rítust folytattak, elégették halottaikat, a maradványokat urnákba helyezték és a településeiken kívül, különálló temetőkben temették el.
A kutatásnak a Kárpát-medencéből származó eredményeit ma már nemcsak az ásatások, hanem genetikai elemzések is igazolják.
A DNS-vizsgálatok azt tárták fel, hogy körülbelül 5000 ezer évvel ezelőtt, Kr. e. 3000 környékén, a mai ukrán, illetve délorosz sztyeppéken élő közösségeknek volt egy nyugati irányú vándorlása, az ő genetikai anyaguk megjelenik a közép-európai őskori közösségek genetikai anyagában. Jamnaja a nevük, magyarul gödörsíros kultúrának nevezik e népességet - magyarázta Szeverényi Vajk.
Az Akadémia régészeti intézetében megalakult egy új kutatócsoport is, munkáját a Lendület program támogatja, így most júliustól további kutatásokat tudnak végezni, egyebek között DNS-vizsgálatokat is.
Hogy hogyan alakult ki Eurázsia mai arca, arra egy komplex kutatás adhat választ. A Kárpát-medence régészeti anyagának feltárása fontos szerepet kaphat annak a népvándorlásnak a bemutatásában, amely a ma Európában élő népek jellegzetességeit alakította.
A régészeti lelőhelyekről származó minták elemzése szerint a Fekete-tenger feletti sztyeppevidék volt egykoron az indoeurópaiak őshazája. Magyar kutatók négy Kárpát-medencei középső bronzkori sírcsoportból vettek mintákat, az érdi, százhalombattai, battonyai és szőregi temetkezésekből. Érd határában egy középső bronzkori település maradványaira bukkantak, ezt a korszakot Kr. e. 2000 és 1500 közé teszik.
Szeverényi Vajk, az MTA BTK Régészeti Intézetének szakembere hozzátette, különlegesség, hogy ebben a korszakban ezek a közösségek hamvasztásos temetkezési rítust folytattak, elégették halottaikat, a maradványokat urnákba helyezték és a településeiken kívül, különálló temetőkben temették el.
A kutatásnak a Kárpát-medencéből származó eredményeit ma már nemcsak az ásatások, hanem genetikai elemzések is igazolják.
A DNS-vizsgálatok azt tárták fel, hogy körülbelül 5000 ezer évvel ezelőtt, Kr. e. 3000 környékén, a mai ukrán, illetve délorosz sztyeppéken élő közösségeknek volt egy nyugati irányú vándorlása, az ő genetikai anyaguk megjelenik a közép-európai őskori közösségek genetikai anyagában. Jamnaja a nevük, magyarul gödörsíros kultúrának nevezik e népességet - magyarázta Szeverényi Vajk.
Az Akadémia régészeti intézetében megalakult egy új kutatócsoport is, munkáját a Lendület program támogatja, így most júliustól további kutatásokat tudnak végezni, egyebek között DNS-vizsgálatokat is.
Hogy hogyan alakult ki Eurázsia mai arca, arra egy komplex kutatás adhat választ. A Kárpát-medence régészeti anyagának feltárása fontos szerepet kaphat annak a népvándorlásnak a bemutatásában, amely a ma Európában élő népek jellegzetességeit alakította.
Forrás
hirado.hu, M1