Hologram és meglepő felfedezések a torinói lepel kapcsán

A leplet a torinói Keresztelő Szent János katedrálisban őrzik, ahol három évszázadon át nagyobb érdeklődés nélkül pihent.  1898-ban fényképezték le első ízben, s nem sokkal ezután az érdeklődés középpontjába került. Azóta már számos kutatást végeztek el rajta: cáfolták eredetiségét, vagy éppen bizonyították hitelességét.

A kutatási folyamatba illeszkedik egy holland orvos vizsgálódása. Petrus Soons a leplen látható kép háromdimenziós információi alapján előállította annak hologramját, amely néhány meglepő újdonsággal szolgál - adta hírül az amerikai Harvard Egyetem portálja. A hologram lehetővé teszi a leplen látható alak „megmozdítását”, valamint a fejtetőn sok apró, vérző seb azonosítását, ami megerősíti a korábbi feltételezést, hogy nem töviskoszorút, hanem az egész fejet beborító tövises „sapkát” borítottak rá.

A hologram 2007-ben érdekes felfedezést tett lehetővé. Bernardo Galmarini olasz kutató megállapította, hogy a leplen látható kép bizonyos helyeken hiányos, vagyis nem tartalmazza a kép többi részénél meglévő háromdimenziós információt. A tény, hogy a vérfoltok alatt nincsen kép, már korábban ismert volt; most kiderült, hogy ez más területekre is igaz. A hologram ezeken a részeken lyukasnak látszik.

A magyarázathoz egy meglepő egybeesés vezetett el. A kutatók korábban virágok halvány képét mutatták ki a leplen, mely képek keletkezését elektrosztatikus koronakisüléssel magyarázzák és reprodukálni is tudták. A lepel hologramjának létrehozásakor világossá vált, hogy a virágok pontosan a hologram „lyukasnak” tűnő részein – elsősorban az arc és a karok körül – helyezkedhettek el - olvasható az említett portálon.

A szakértők feltételezik, hogy a kép létrejöttét nemcsak a vér, hanem a temetéshez használt virágok is meggátolták, ez indokolhatja a kép és a hologram folytonossági hiányait.  Külön érdekesség, hogy a lepel halvány képei alapján Avinoam Danin, a jeruzsálemi héber egyetem botanikaprofesszora olyan, március-áprilisban nyíló virágokat azonosított, amelyeket megállapítása szerint ebben az összeállításban egyedül a Jeruzsálem és Hebron közötti területen szedhettek frissen.

Peter Soons a mesterhologramot tanulmányozva azt is észrevette, hogy a leplen látható férfi nyakán, a szakáll alatt egy ovális, kemény tárgy látható, kidomborodó héber betűkkel A kutató három betűt – cádi-álef-nun – azonosított, amelyeket összeolvasva a c'n szót kapta.

Ernest Klein héber etimológiai szótára szerint a c'n szó nyájat alkotó bárányokat, kecskéket jelent; egyetlen más jelentése van, amely csak egyszer fordul elő a Bibliában. „Mózes összehívta Izrael véneit mind, és így szólt hozzájuk: 'Menjetek és szerezzetek bárányt családjaitok számára, és vágjátok le mint húsvéti áldozatot.'” (Kiv 12,21). Itt – és az egész Bibliában egyedül itt – a c'n szó húsvéti bárányt jelent.

„Ha valóban ez a szó olvasható a leplen látható férfi nyakában viselt tárgyon, az megerősíti a feltételezést, hogy a lepel a Názáreti Jézus testét takarta“, írja Soons a Harvard Egytem portálján ismertetett kutatási eredményeiben.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ   A torinói lepel