2019. július 25., 17:47

Hogyan történhet meg a 21. században, hogy valakit a keresztény vallása miatt üldöznek?

Amerikai és brit egyetemi oktató, intézményvezető és újságíró részvételével rendeztek kerekasztal-beszélgetést a keresztény értékek védelmének jövőjéről a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki napján.

Tusványos - keresztényüldözés
Fotó: ma7.sk

Mi az oka a keresztény identitás európai meggyengülésének? Mekkora szerepe van ennek a Közel-Keleten zajló keresztényüldözésben? Milyen jövőre számíthat Európa egy olyan helyzetben, ahol egy meggyengült identitás néz szembe a nagyon erős muszlim identitással? Mi a jelentősége a vallásközi párbeszédnek?

Megállítható-e Európa iszlamizációja? Milyen következményei lesznek annak, ha 2050-re a kereszténység helyett az iszlám lesz Európa vezető vallása?

Ezekre a kérdésekre is választ kaphatott az az érdeklődő, aki jelen volt „A keresztény értékek védelmének jövője Európában és a nyugati világban” címmel a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

A fórum moderátora, Juhász Hajnalka kormánybiztos, a magyar Országgyűlés kereszténydemokrata képviselője a beszélgetés után a ma7.sk-nak elmondta, a magyar kormány 2017-ben Hungary Helps elnevezéssel keretprogramot indított azzal a céllal, hogy a különböző válságterületeken folyó segítségnyújtási és fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósulhassanak meg. A programnak egyik kiemelt célja, hogy segítséget nyújtsanak az üldözött keresztény közösségeknek.

A kormánybiztos rámutatott,

Magyarország az egyetlen uniós tagország, amely államtitkári szinten foglalkozik az üldözött keresztények megsegítésével.

A program során eljutottak Szíriába, Irakba, Libanonba és Egyiptomba – vagyis azokba a közel-keleti és észak-afrikai országokba, ahol a legnagyobb méretek ölt a keresztényüldözés.

„Közvetlenül a keresztény közösségek vezetőivel vesszük fel a kapcsolatot, hiszen azt látjuk, hogy nemzetközi szervezeteken keresztül zajló támogatás nem minden esetben hatékony. Annak, hogy a közösségek vezetőit tekintjük partnereinknek, az az előnye, hogy a helyben élő keresztények valós igényei alapján tudunk segíteni. Mindez összhangban van a magyar kormánynak azzal az elvével is, miszerint mi nem a bajt szeretnénk Európába beengedni, hanem mi helyben szeretnénk segíteni” – emelte ki Juhász Hajnalka.

Véleménye szerint kulcskérdés, hogy Magyarország mellett más uniós tagállam is kimondja és tudatosítsa: a 21. században a legüldözöttebb vallás a kereszténység. Ennek felismeréséhez azonban szerinte egyfajta politikai tudatosság kell.

„Keresztény gyökerek és erős identitás nélkül számos kihívással kell szembesülnie Európának. Ilyen többek között az egyes társadalmi csoportok radikalizációja. Ez leginkább az integráció sikertelenségének a következménye. Terrortámadásokkal nemcsak Európán kívül szembesülünk, hanem már Európában is” – hangsúlyozta Juhász Hajnalka, aki szerint naivitás azt gondolni, hogy a közel-keleti vallási-civilizációs problémák nem fogják elérni az egyre inkább iszlamizálódó Európát.

Juhász Hajnalka úgy véli,

nagyon fontos lesz, hogy a májusban megválasztott Európai Parlament és a hamarosan felálló Európai Bizottság hogyan áll majd a nemzetállamok erősítésének kérdéséhez, mert szerinte „csak erős nemzetállamokkal tudunk erős Európai Uniót megvalósítani”.

Megosztás
Címkék