Hogyan tekint Havelre a visegrádi országok lakossága?

Míg Szlovákiában és Csehországban a volt politikusnak aránylag nagyszámú kritikusa is van, addig Lengyelországban nem létezik kritika Havellel szemben - írja az MTI.

Csehországon kívül Szlovákiában és Lengyelországban ismerik a legtöbben Havelt. Magyarországon viszont a megkérdezettek 44 százaléka azt állította, hogy nem tud semmit a tavaly decemberben elhunyt neves cseh politikusról. Szlovákiában, amelynek a csehszlovák állam idején köztársasági elnöke is volt Havel, mindenki ismerte az egykori politikust, Lengyelországban pedig tízből kilencen állították, hogy tudják, kiről van szó.

"Szlovákiában az idő elteltével egyértelműen a pozitív értékelés kerül túlsúlyba, holott a szlovákok vélekedése Havelről és az 1991-92-es évekről, amikor Havel a szövetségi Csehszlovákia elnökeként tevékenykedett, erősen kritikus volt" - olvasható a CVVM értékelésében.

A felmérésben egyebek között arról kérdezték az embereket, mi a véleményük arról, hogy Havel "sikeres drámaíró", illetve "jelentős emberi jogi aktivista" volt, továbbá hogy "túlságosan idealista volt", "sok rossz döntést hozott", vagy hogy "országának jó elnöke volt".

Ez utóbbi megállapítással például a csehek 79, a szlovákok 73, a lengyelek 69 és a magyarok 50 százaléka értett egyet. Az ellenkezőjét a csehek 16 és a szlovákok 13 százaléka állította. Lengyelországban a megkérdezettek egy százaléka vélekedett csak úgy, hogy Havel nem volt jó államfő.

A felmérés Csehországban részletesebb volt, mint a három másik visegrádi országban. Havel tevékenységét Csehországban a legkritikusabban a kommunista párt hívei értékelik, bár köztük is több mint ötvenszázalékos volt pozitív megítélése. Legpozitívabban s a legkevésbé kritikusan a Polgári Demokratikus Párt hívei viszonyulnak Havelhez. Ez egyebek között azért érdekes, mert az ODS alapító atyja és sokéves elnöke, Václav Klaus mindvégig Havel legnagyobb politikai ellenfelének és kritikusának számított.

Február végén Havel érdemeit méltató törvényt fogadott el a cseh szenátus a szabadság és a demokrácia érdekében kifejtett érdemei elismeréseként. A törvényt a parlamenti pártok közül csak az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) ellenezte. A vita során néhány koalíciós és ellenzéki képviselő, valamint szenátor is kifogásolta, hogy az egymondatos törvény - Václav Havelnek érdemei vannak a szabadság és a demokrácia terén - a valóságban nem mond semmit, s elfogadása túl korai.

A 71 tagú felsőházban a szavazáskor jelen lévő 59 szenátor közül végül 52-en támogatták a jogszabály elfogadását. Néhányan ellene szavaztak, illetve nem vettek részt a voksoláson.

A cseh parlament néhány éve hasonló törvényben méltatta Tomás Garrigue Masaryknak, Csehszlovákia első elnökének az érdemeit is. A parlamentben és a sajtóban akkor is vita folyt arról, hogy egy ilyen törvény elfogadása megfelelő formája-e az érdemek elismerésének.

A gazdag prágai polgári családból származó Václav Havel drámaíróból lett a múlt század hetvenes éveiben Csehszlovákiában a szocialista rendszer ellenzékének egyik legfőbb vezetője, elismert emberi jogi harcos. Az 1989-es rendszerváltás, a csehszlovákiai bársonyos forradalom egyik jelképe előbb a szövetségi Csehszlovákia (1989-1992), majd az újonnan megalakult Cseh Köztársaság (1993-2003) államfője lett. Tavaly decemberben 75 éves korában hunyt el.