Hogyan lesz ebből közös lista? Politikai kerekasztal a Fórum Intézetben

A kerekasztalra, amely A szlovákiai magyar politikai érdekképviselet jövője címet viselte, egy egész napos konferencia részeként került sor. A tanácskozáson nemcsak a szlovákiai és a Kárpát-medencei magyar érdekképviselet kérdései, hanem a magyar érdekképviselet jövőjén túl, annak múltja és jelene is szóba került.

Kárpáty Ernő, a Progresszív Szlovákia magyar platformjának alelnöke a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a magyar platform, amely augusztusban jött létre, egy „magyarokat összegyűjtő csoportosulás, amely a felvidéki magyarokat szeretné képviselni a párton belül, és a parlamentben is”. Hozzátette, nemcsak párttagok lehetnek tagjai, hanem „minden olyan ember, aki szeretne változtatni az elmúlt harminc év politizálásán.”

Arra a kérdésre, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) magyar platformja miért kínál a magyar választóinak még a 2012-ben elfogadott Kisebbségi minimumnál is kevesebbet, Kárpáty Ernő a PS programjának „magyar elemeit” sorolta fel. Például a jelenlegi állampolgársági törvény eltörlését, a kisebbségek jogállásának törvényi szintű kezelését, valamint a szlovák nyelv módszertani oktatását, vagyis azt, hogy a szlovákot idegen nyelvként oktassák a magyar iskolákban.

– jelentette ki a kétnyelvűséggel összefüggésben.

Nem elég, hogy Szlovákiában kialakult a túszul ejtett állam minősített esete, ami rendszerszinten korrupt, hanem ennek tetejében még kialakult az a helyzet is, amit a Kočner-féle maffiállamnak nevezhetünk, vagyis amikor a legfelsőbb politikai vezetés összefonódik a szervezett bűnözéssel. Ezt már Gál Zsolt, Magyar Fórum alelnöke mondta. A közgazdász-politikus szerint azért volt szükség a Magyar Fórum létrehozására, mert úgy gondolták, hogy

Arra a moderátori kérdésre, hogy a Magyar Fórum, amely saját bevallása szerint is a kiábrándult és a csalódott hidas szavazókra hajt, hogyan akarja ezeket az elégedetleneket megszólítani, Gál Zsolt nem adott egyértelmű választ. Azt ugyanakkor elismerte, ők is érzékelik, hogy a közvélemény-kutatások szerint egyelőre nagyon gyengén állnak. "Nagy igény van azonban a szlovákiai magyar társadalomban, hogy valamilyen típusú összefogás létrejöjjön, s hogy a széttöredezett politikai képviselet egy közös lista felé induljon el” – jegyezte meg.

Mózes Szabolcs, az Összefogás mozgalom előkészítő bizottságának megbízottja szerint ha ez elmúlt harminc év magyar politizálását nézzük, egy szomorú valóság tárul elénk. „Politikai megosztottságunk oda vezetett, hogy (…) ma sem a Hídnak, sem az MKP-nak külön-külön nincs esélye bejutni a parlamentbe. (…) Azért hoztunk létre egy olyan mozgalmat, amelybe becsatornázható a többi pártot, hogy megpróbáljuk elérni, legyen magyar érdekképviselet 2020-ban” – hangsúlyozta. Mint mondta, mozgalmuk egyik legfőbb céljának tekinti a szlovákiai magyar politika tartalmi-személyi megújítását is.

„Optimista vagyok, hiszen úgy látom, hogy a szereplők többsége abban érdekelt, hogy legyen összefogás” – jelentette ki Mózes Szabolcs, aki szerint az Összefogás azért jött létre, hogy ez legyen az a jogi keret, az a választási párt, amelyben mindenki találkozni tud. Véleménye szerint

ebben a felállásban vígan át lehet ugrani a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos határt.

"A Hídról mindenkinek van egy jó és egy rossz gondolata. Ezzel én is így vagyok" – mondta Ravasz Ábel. A Híd alelnöke szerint pártja bizonyította, hogy „mi vagyunk az egyetlen olyan kisebbségi érdekképviselet az országban, amely képes eredményeket elérni”.

Elismerte, hogy a Smerrel való kormányba lépés nagy törést okozott a pártban. Ahogyan az is, hogy a Kuciak-gyilkosság után nem távoztak a kormányból. „Azt gondolom, hogy ezt meg kellett volna tenni” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy az elnök- és az EP-választás csúfos kudarca után hogyan ugorhatja meg a parlamenti küszöböt a Híd, Ravasz Ábel úgy válaszolt:

Szerinte az Összefogás egyelőre nem egy választási párt, hanem egy olyan parlamenti választásra készülő politikai párt benyomását kelti, amely nagyjából az MKP három százalékát osztja még két részre.

„Ez egyelőre sehogyan sem néz ki ötnek, ehhez még mindig mi vagyunk a legközelebb. (…) Azért van rám szükség, mert szeretnénk ezt a pártot átcibálni a vonalon a következő parlamenti választáson. Ha ebben lesznek partnereink, annak nagyon fogok örülni, ha azonban nem lesznek, akkor egyedül fogjuk megcsinálni” – jelentette ki.

Nagy Dávid, az MKP politikusa szerint az, hogy mi lesz a felvidéki magyarság jövője akár közösségi, akár politikai szinten, attól függ, hogy „megmarad-e a megosztottság, vagy össze tudunk-e fogni, és ki tudunk-e alakítani egyfajta egységes érdekképviselet”.

"Nekünk, fiataloknak kell ebben példát mutatunk, és összefogunk, enélkül ugyanis nem jósolok túl nagy jövőt közösségünknek” – hangsúlyozta a politikus.

A beszélgetés során felmerült, mi az oka annak, hogy az elmúlt időszakban az MKP kommunikációja teljes csődöt mondott: fontos döntésekben, ügyekben maradt néma a párt. Nagy Dávid a kritikával részben egyetértett. Mint mondta, ezen a téren voltak hiányosságok, és sokkal aktívabban folyhatott volna a párt kommunikációja. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban az MKP arra törekedett, hogy megszülessen az együttműködés, és hogy létrejöjjön az egységes magyar képviselet. "Ez volt a prioritás, talán emiatt is volt visszafogottabb a kommunikációnk. Ez nem jelenti azt, hogy a párt nem dolgozott volna" - vélekedett az MKP politikusa.