Hogyan látják a szlovákok a Sargentini-jelentést?

A szlovákiai médiában is volt visszhangja a jelentésnek, a lapokban megjelent vélemények azonban nem festettek túl rózsás képet Orbánról. Beáta Balogová, a Sme főszerkesztője szerint például a jelentés megszavazásával Európa megüzente Orbánnak, hogy nem tehet meg akármit. „A képviselők elutasították az autokraták igényeihez igazított Orbán-féle demokrácia-mutációt” – írta a főszerkesztő, aki szerint a magyarországi demokráciáról szóló gyászos beszámolót író Judith Sargentini holland EP-képviselő az uniónak azt erősítette meg csupán, amit már régóta tudott. „Orbán deformálta a médiapiacot és korlátozta a sajtószabadságot úgy, hogy a pluralitás formálisan létezzen ugyan, de a kritikus hangú médiumok ne legyenek országosan elérhetők. Létrehozta az állami propagandisták új fajtáját, akik már meg sem próbálják utánozni az újságírók munkáját” – véli a Sme főszerkesztője.

Balogová szerint az EP-képviselők „megértették, ha nem állnak ki minden magyar demokratikus és emberi jogai mellett, akkor kudarcot vallanak, és zöldet adnak más európai autokratáknak is”.

A Pravda napilap kommentátora, Peter Javůrek szerint Orbán nem mond igazat, amikor azzal magyarázza a Sargentini-jelentést, hogy azok az EP-képviselők, akik bevándorlás-pártiak, bosszút forralnak Magyarország ellen, mivel az elutasítja, hogy a bevándorlók országa legyen. A napilap szerint Orbánnak mindezzel az a célja, hogy bizalmatlanságot keltsen az Európai Unió projektjével és értékeivel szemben. Szerintük Orbán akkor fordított hátat az uniónak, amikor Brüsszel nem nyújtott anyagi támogatást és kedvezményeket Magyarországnak 2010-ben Orbán miniszterelnökké választása után. A brüsszeli bürokrácia elleni szokászos populista támadások végül a lengyel Jaroslaw Kaczynskyvel közös „kulturális ellenforradalom” projektjében csúcsosodtak ki, írja a lap, amely szerint Magyarországon felszámolták a független médiát, és elnyomták a politikai ellenzék szavát. Harcot hirdettek a civil szervezetek ellen, és nem haboztak mindeközben a múlt század harmincas éveinek undorító propagandájához folyamodni.

A Pravda szerint nem az az elsődleges gond, hogy Magyarorszzág akar-e avagy sem bevándorlókat befogadni, hanem az ellenük folytatott xenofób és dehumanizációs kampány, sőt azoknak az embereknek az üldözése, akik segíteni akarnak nekik. „Ha Orbán Viktor ma szeretné az országát csatlakoztatni az Európai Unióhoz, kisebb lenne az esélye, mint Szlovákiának volt Vladimír Mečiar idején” – írja Javůrek.

A .týždeň hetilap szerint Orbán Viktor, Magyarország legerősebb embere szisztematikusan gyengíti hazájában a jogállamiságot, és nem tiszteli az unió értékeit. Zuzana Gabrižová, az Euractiv.sk főszerkesztője a hetilapnak nyilatkozva kijelentette, azt várni azonban, hogy az Európai Tanács azonnal határozott és kompromisszummentes lépést tesz, korai lenne. Először csak továbbra is megfigyelik a magyarországi helyzetet, és felszólítják a magyar kormányt, hogy a legsúlyosabb problémákat szüntesse meg. A legtöbb elemző szerint azonban a helyzet nem fog odáig fajulni, hogy Magyarországot mergfosztják a szavazati jogától. Ezzel ugyanis az összes többi tagállamnak egyet kellene érteni, s már most borítékolni lehet, hogy Varsó nem fogja ezt támogatni. Az elemzők szerint inkább csak politikai gesztusértékű volt a szavazás, és az egyes frakciók közti pozíciók tisztázása a jövő évi EP-választások előtt

A lap Zgut Edit magyarországi elemzőre hivatkozva azt írja, „a magyar miniszterelnök számára nagyon fontos, hogy pártja az EP legbefolyásosabb frakciójában maradjon, mert akkor továbbra is az európai szintű konzervatív politika sikeres reformereként tüntetheti fel magát”.

A szlovákiai EP-képviselők többsége nem szavazta meg a jelentést vagy tartózkodott.  A Postoj.sk portál megkérdezett néhány EP-képviselőt a szavazással kapcsolatban. A jelentés ellen szavazó Anna Záborská (KDH) azt nyilatkozta a portálnak, hogy van ugyan ellenvetése a magyar kormány néhány lépésével szemben, ennek ellenére nem támogatta a jelentést, mivel az nem objektív és tendenciózus. Egyrészt olyan hiányosságokkal érvel, amelyeket Magyarország már a múltban megoldott, és olyan törvényekkel van gondja, amelyek más tagállamokban is érvényesek. Ezen felül olyan területeket bírál, amelyek kizárólag tagországi hatáskörbe tartoznak. Úgy vélem, hogy hiányoztak a tárgyi bizonyítékok, ezért azokat ideológiával és politikai gesztusokkal helyettesítették, amit én nem tudok elfogadni, mondta Záborská.

Branislav Škripek (OľaNO) azért szavazott a jelentés ellen, mert szerinte az indokok nem objektívek, és a jelentés sokkal inkább csak a más vélemény megbüntetésére kifejtett igyekezet. A magyar kormány messze nem olyan veszélyforrás az unió számára, mint a demokrácia deformálódott formája, amit a balliberalizmus prezentál. "Én a valós veszélynek és a demokrácia veszélyeztetésének azt tartom, hogy Szlovákiában és Máltán újságírókat gyilkoltak meg, akik nyíltan mertek írni a politikusok és oligarchák korrupciós bűntetteiről, s a kormányok mindmáig nem fedték fel a gyilkosságok megrendelőit" - mondta. Škripek szerint sajnálatos, hogy ez a jelentés keresztülment a parlamenten, mert sokkal inkább boszorkányüldözésre emlékeztet.

Ivan Štefanec (KDH), aki megszavazta a jelentést, azzal védi az álláspontját, hogy szerinte az Orbán által bevezeett rendszer Magyarországon eltávolodott azoktól az értékektől, amelyekre az EU épült. „Magyarországon elnyomják a szólásszabadságot, a civil szektort és az ellenzéki tevékenységet. A kormánypárt államot épít az államban, és a gazdaság jelentős részét uralja“ – jelentette ki a kereszténydemokrata képviselő.

A jelentés ellen szavazó Csáky Pál (MKP) szerint hiba volt az EP-választás előtt  egy ilyen szavazást véghezvinni. A holland képviselő jelentésének nem hisz, szerinte Sargentini tapasztalatlan politikus, aki a jelentésébe nyilvánvaló hazugságokat írt bele.