Hogyan azonosították Pázmány Péter maradványait?

Pázmány Péter érsek, bíboros földi maradványainak feltárásáról hangzik el beszélgetéssel és vetítéssel egybekötött előadás október 29-én, 17 órakor Pozsonyban, a Magyar Közösség Pártja  Èajakova utcai székházában. A tudós érsek földi maradványait a pozsonyi Szent Márton dóm épületében tárták fel 2009-ben, Lippay György esztergomi érsek földi maradványaival együtt. A Pro Futuro Hungarica polgári társulás által szervezett rendezvényen Halko József püspök és a feltárásban, illetve azonosításban közreműködő szakemberek is részt vesznek. 

A magas rangú egyházi méltóságok maradványainak tudományos vizsgálata közel három évig tartott. Pázmány Péter sírkamráját 19. századi feljegyzések alapján, még 2009 decemberében találta meg és tárta fel egy egyházi személyiségekből, történészekből és más szakértőkből álló magyar-szlovák kutatócsoport a Szent Márton-dómban. Bár korábbi feljegyzések alapján valószínűsíthető volt, hogy maradványai ott nyugszanak, pontos helyük azonban mindaddig kérdéses maradt. A sírkamra feltárását komoly levéltári és könyvtári kutatások előzték meg Käfer István, Kránitz Mihály és Hargittay Emil, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai közreműködésével.

A püspök testi maradványainak feltárását követően régészek és más szakértők rendkívül alapos tudományos vizsgálatokat végeztek. Bebizonyosodott, hogy az 1637. március 19-én elhunyt Pázmány Pétert az úgynevezett második végrendeletében meghagyottakhoz hűen, egy egyszerű, vélhetően dísztelen koporsóban, főpapi jelvények nélkül, piros reverendában temették el.

A vizsgálat lezárását követően a két egyházi méltóság földi maradványait új fakoporsókban helyezték el, majd idén márciusban, a Szent Márton-dómban zajlott egyházi szertartás keretében Stanislav Zvolensky, a pozsonyi főegyházmegye érseke újraszentelte őket.

Pázmány Péter (1570-1637) a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, sikeres szónok volt. Az általa egyházhoz visszatérített főrangú családok számát harmincra becsülik. A magyar barokk irodalom első nagy képviselője volt. 1635-ben Nagyszombaton 100 000 forinttal egyetemet alapított, melynek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.