Hívom a családokat
Püspöki Konferenciánkat a 2011. évnek a Család Évévé nyilvánításában az a szándék vezérelte, hogy felkeltsük az emberek szívében a szeretet és a felelősség érzését a társadalom legfontosabb intézménye, a család iránt, azok pedig, akik ennek a felelősségnek a tudatában élnek, tegyenek tanúságot a család intézménye és pótolhatatlansága mellett. A Család Évét elindító körlevél rámutat: „Kortársaink közül sokan abban akarják megélni szabadságukat, hogy mindentől függetlenítik magukat, semmire nincsenek tekintettel, a másik emberre sem, a közösségre sem, a saját jövőjükre sem.” Az ilyen emberek a családot is szabadságuk gátjának tekintik, elutasítanak mindent, ami családbarát.
Szociológiai felmérések tanúsága szerint Magyarországon a fiatalok többsége családban szeretne élni, jövőjét családapaként vagy családanyaként képzeli el. A statisztikák is azt bizonyítják, hogy a magyarok általában családbarátok. Ezt a Család Évének fogadtatása is mutatja: az egész országban megszaporodtak a család-témában tartott konferenciák, képzések és tanfolyamok, táborok sokaságában ünnepeltek vidáman és felszabadultan fiatalok és idősebbek. Családbarát gondolkodásában megerősödött a magyarság, és ez már önmagában is eredmény.
Szerencsés egybeesés volt az, hogy az esztendő első felében Magyarország adta az EU elnökségét, és programjának egyik prioritásául éppen a család ügyének felkarolását választotta. Európa érdeklődése ugyanis a család iránt az utóbbi időben megnövekedett, nem utolsósorban az egyre fenyegetőbb demográfiai helyzet miatt. A magyar elnökség ezért március végén Demográfiai és Népesedési Figyelemfelkeltő Hetet rendezett számos hazai és nemzetközi rendezvénnyel. Ezek sorában ott volt az a Nemzetközi Tudományos Konferencia is, amelyet Püspöki Konferenciánk rendezett számos kitűnő hazai és külföldi előadóval. Ennek a konferenciának az egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy építsünk bátran és határozottan a Katolikus Egyház tanítására: a mai válságos helyzetből ennek a tanításnak nyomán megtalálható a kiút. A család- és életellenes erőkről a konferencián elhangzott előadások alapján azt is megállapíthattuk, hogy nem ideológiákkal, tévtanokkal állunk szemben, hanem magával a Gonosszal, aki „nem megy ki másképpen, mint imádság és böjtölés által”. (Mk 9, 29)
Ezen a konferencián emlékeztünk meg arról, hogy 30 éve adta ki Boldog II. János Pál pápa – a családok nagy pápája – Familiaris Consortio című apostoli buzdítását, amelyet azóta a családpasztoráció Magna Chartájaként emlegetnek. A Család Évének célkitűzései egybecsengenek a dokumentummal: erősítsük a család belső identitását és tudatosítsuk missziós felelősségét. A család ugyanis egyszerre tárgya és alanya az evangelizációnak. Tárgya az evangelizációnak, mert rá irányul, de alanya is, mert feladata a szeretet kinyilvánítása és közlése, eleven visszhangja és tükröződése Isten emberek iránti szeretetének, a Vőlegény Krisztus szeretetének a Menyasszony Egyház iránt.
Ugyanezen a héten tartotta tanácskozását Budapesten az Európai Katolikus Családegyesületek Federációja (FAFCE) is. A Federáció elnöksége a magyar EU-elnökséghez fordult: bátorítson minden EU-tagállamot arra, hogy az „Európa a családokért, a családok Európáért” jelmondat értelmében ismerjék fel a családban Európa gazdagságát és jövőjét, nem csupán gazdasági szempontból, hanem az Európa fundamentumát képező alapértékek, vagyis a szolidaritás, az egység és a béke továbbadásának zálogaként.
A FAFCE elnöksége megismerve a magyar családpolitika új irányait elismerését fejezte ki, és nemzetközi sajtónyilatkozatban üdvözölte az EU családügyi miniszterek gödöllői tanácskozása elé terjesztendő magyar javaslatokat, különösen azt az irányelvet, hogy érvényesítse az EU a politikai paletta teljes keresztmetszetében a családok érdekét legelső szempontként, a család érdekének előtérbe helyezése adja ugyanis a kulcsot ahhoz, hogy egyensúly jöjjön létre a családban és a munkahelyen végzett feladatok között. Ezért a munkafeltételeket a család érdekeinek figyelembevételével kell kialakítani, nem pedig a munka igényelte feltételekhez igazítani a családi életet.
Üdvözli továbbá azt az állítást, hogy a társadalom alapegysége az egy férfi és egy nő tartós szövetségére alapuló család. A figyelemfelkeltő hetet záró miniszteri tanácskozáson azután miniszterelnökünk kiemelte: Európa a népek versenyében akkor kerülhet az élre, ha a család és az értékteremtő munka megkapja az őt megillető megbecsülést. Ezért eltökélten, kitartóan kell munkálkodnunk, mindenkinek a saját közösségében.
A Család Éve reményt és örömöt sugárzott, beárnyékolja azonban az Európát sújtó súlyos gazdasági válság. Nem a család, az ember van válságban. Az Istent felejtő ember jövőkép nélküli, és mert nincsen jövőképe, ezért a pillanatban akarja megtalálni az örömét, így a fogyasztás kiszolgáltatottja lett. Többet fogyaszt, mint amennyit termelni tud, a hitelezők pedig elkezdik bevasalni az adósságot. Így érzékelhető módon krízisbe kerül mind a család, mind a társadalom. E mögött a gazdasági krízis mögött, amelyben élünk, alapvetően spirituális krízis van, a spirituális krízisnek pedig az alap oka az Isten-felejtés. Világosan fogalmaz a görög ortodox püspököknek a télen megjelent nyilatkozata: A globális válság mesterségesen teremtett válság, mely ürügyül szolgál arra, hogy korántsem emberszerető erők ragadják magukhoz a hatalmat és tartsák ellenőrzésük alatt a világot. A társadalom morálisan elszegényedett, sokakat csak a könnyű meggazdagodás és a féktelen jólétteremtés érdekel, sokan felelőtlenül éltek és elfordultak az igazság szavától.
A család ügye azonban világszerte egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül. Az amerikai székhelyű World Family Congress június végén Moszkvában tartotta Demográfiai Csúcsértekezletét, amelyen a világ 65 országának képviselői találkoztak. Ennek zárónyilatkozata hangsúlyozza: „A természetes család a társadalom alapvető egysége és értéke, amely a földi civilizációk létezésének és az egész emberiségnek szükséges előfeltétele, alternatívák nélküli szükséges feltétel minden nemzet és állam túlélése, valamint fejlődése szempontjából. ... Támogatjuk a magyar embereket és a Magyar Kormányt abban a szándékában, hogy megvédje a természetes családi értékeket és az emberi életet a fogantatástól kezdve a természetes halálig az új Magyar Alkotmányban rögzített elveknek megfelelően.” Az április végén elfogadott új Magyar Alkotmány, Magyarország Alaptörvénye ugyanis rendelkezik egy sor családjogi és gyermekvédelmi intézkedésekről, és rögzíti: együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, alapvető értékei pedig a hűség, a hit és a szeretet; Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját, támogatja a gyermekvállalást; a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
A Család Éve meghirdetésekor célul tűztük ki, hogy felmutassuk a család által hordozott értékeket, hirdessük és tudatosítsuk, hogy ezeket a minden társadalom számára pótolhatatlan értékeket a család tudja leghatékonyabban kialakítani a jövő generációjában. Amellett, hogy tanúsítani kívánjuk, hogy családban élni boldogság és öröm, hogy érdemes a családi boldogságért megküzdeni, ünnepelni is akarunk, ünnepelni a családot és dicsőíteni azt, Aki a családot az emberiségnek ajándékozza, Aki a házastársakat egymáshoz vezeti és IGEN-t mond az ő IGEN-jükre.
A 2012-ben esedékes Családok 7. Világtalálkozójának mottója: Család: munka és ünnep. XVI. Benedek pápa erről írja: „A munka és az ünneplés szorosan kapcsolódik a családok életéhez: meghatározza a döntéseket, befolyásolja a házastársi, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot, és hat a családnak a társadalommal és az Egyházzal való kapcsolatára. ... Napjainkban a munkaszervezés elvét és gyakorlatát a piaci verseny és a legnagyobb profit határozza meg, az ünnepet pedig olyan lehetőségnek fogják fel, amikor az ember elmenekülhet és fogyaszthat. Ez pedig hozzájárul a család és a társadalom szétzilálásához és az individualista életmód terjedéséhez. ... Ezért segítsük összeegyeztetni a munka igényeit és időbeosztását a családéval, törekedjünk az ünneplés igazi értelmének újrafelfedezésére is.” Az előttünk álló esztendőben építsük programunkat a Világtalálkozó mottójára, segítsük családjainkat az Evangélium szellemében dolgozni és ünnepelni!
Adjunk hálát Istennek azért a sok ajándékért, amit ebben az évben kaptunk, és kérjük buzgón: „Isten, áldd meg a magyart!”
